Ajánljuk:

  • in

    Pilinszky János: Halak a hálóban

    Jöjjön Pilinszky János: Halak a hálóban verse. Csillaghálóban hányódunk partravont halak, szánk a semmiségbe tátog, száraz űrt harap. Suttogón hiába hív az elveszett elem, szúró kövek, kavicsok közt fuldokolva kell egymás ellen élnünk-halnunk! Szívünk megremeg. Vergődésünk testvérünket sebzi, fojtja meg. Egymást túlkiáltó szónkra visszhang sem felel; öldökölnünk és csatáznunk nincs miért, de kell. Bűnhődünk, de bűnhődésünk […] Olvass tovább

  • in

    Ady Endre: Félig csókolt csók

    Jöjjön Ady Endre: Félig csókolt csók verse. Egy félig csókolt csóknak a tüze lángol elébünk. Hideg az este. Néha szaladunk, sírva szaladunk s oda nem érünk. Hányszor megállunk. Összeborulunk. Égünk és fázunk. Ellöksz magadtól: ajkam csupa vér, ajkad csupa vér. Ma sem lesz nászunk. Bevégzett csókkal lennénk szívesen megbékült holtak, de kell az a csók, […] Olvass tovább

  • in

    Ady Endre: Új tavasz ez

    Jöjjön Ady Endre: Új tavasz ez verse. Az Ősz, melybe ellátogattál Kiváncsian és vágytalanul, Késő s még sem a régi kopár Ősz, Melyre már csak a Tél hava hull, Uj Tavasz és uj ígéret ez. Bizd rá hittel fehér hóságod, Add hozzá lángját drága melegednek S aztán tekints szét: az őszi kopár fák Virágosan megelevednek […] Olvass tovább

  • in

    Várnai Zseni: Orgona

    Jöjjön Várnai Zseni: Orgona verse. Rajtam a tavaszi szelek orgonálnak, talán ezért hívnak engem orgonának, április vad kedve suhogtatja ágam, azután megfürdöm fényes napsugárban. Orgona, orgona, illatos muzsika, zengő és libegő lila virág… fürtjeim lengetem, illatom pergetem, szakíts le hát engem, s légy boldog te világ, légy boldog te világ! Bimbaim bomlanak, virágdíszben állok, már […] Olvass tovább

  • in

    Kosztolányi Dezső: Ma hold van

    Jöjjön Kosztolányi Dezső: Ma hold van verse. Ma hold van. Az éhes kutyák csaholnak. Az árnyakat, a levegőt ugatják. Most leharapják, hallod-e, a holdat. Csámcsogva rágják az ég sárga sajtját. Olvass tovább

  • in

    Ranschburg Jenő: Az erkélyen

    Ranschburg Jenő: Az erkélyen Milyen sok ember! Mennyi autó! Lenézek s rögtön szédülök! Elesnék biztos, hogyha állnék, szerencse hát, hogy épp ülök. A dolgozóba mennek éppen, a forgatag talán ezért. Miért sietnek, úgy tudom, hogy nem húst keresnek, csak kenyért. Innen mindenki arra indul, a dolgozójuk arra Van. Onnan meg erre, bácsik, nénik, egy millión, […] Olvass tovább

  • in

    Ranschburg Jenő: Mágia

    Ranschburg Jenő: Mágia Emlékszem rá: egyszer megvert apu, mert rossz voltam. Sarokba állított… Sírtam, s gyűlöltem őt nagyon, mert közben ásított. A körmeimmel köröket rajzoltam fel a falra, s titkos jelt a körökre, ne verjen meg többé soha, és tűnjön el örökre! Most nincs velünk. Elment nagyon sok napja már… s az oviban utálom azt, […] Olvass tovább

  • in

    Ranschburg Jenő: Gyász

    Jöjjön Ranschburg Jenő: Gyász verse. Az oviban ma szömyű rossz vagyok. Verekszem és felrúgtam Zsolti várát, a tányérban is mindent otthagyok, s hiába szólnak: én látom a kárát, az óvodában mégis rossz vagyok. Anyu azt mondja, hogy ma reggel elment a nagypapám, és messze-messze jár, de látom, közben egy könnycseppet elkent s tudom, hogy úgyis […] Olvass tovább

  • in

    Ranschburg Jenő: Első nap az óvodában

    Jöjjön Ranschburg Jenő: Első nap az óvodában verse. I. Most sírok. Itthagyott anyu. Sírok és nem törlöm le a könnyemet… Hadd lássák, hogy én most szenvedek! És hiába dobják ide a labdát, nem gurítom vissza… Nem lehet. Itt fogok ülni a széken estig, s a mesét se hallgatom. Úgyse tetszik! II. Sírok. És csak a nagy, fehér ajtót […] Olvass tovább

  • in

    Szabó T. Anna: Lucázás

    Szabó T. Anna: Lucázás Luca napján nincsen munka, dolgoztatok eleget! Ne mossatok, ne fonjatok, ne süssetek kenyeret! Luca napján kilenc fából Luca-széket kezdjetek, bikaszarvú boszorkányok, mostantól reszkessenek! Az év legsötétebb napján egy kis tavasz kell nekünk: Karácsonyra kizöldülő Luca-búzát keltetünk! Hidegen és sötétségen győz a gyertya, győz a fény – nincsen ördög, sem boszorkány az […] Olvass tovább

  • in

    Ady Endre: Krisztus-kereszt az erdőn

    Jöjjön Ady Endre: Krisztus-kereszt az erdőn verse. Havas Krisztus-kereszt az erdőn, Holdas, nagy, téli éjszakában: Régi emlék. Csörgős szánkóval Valamikor én arra jártam Holdas, nagy, téli éjszakában. Az apám még vidám legény volt, Dalolt, hogyha keresztre nézett, Én meg az apám fia voltam, Ki unta a faragott képet S dalolt, hogyha keresztre nézett. Két nyakas, […] Olvass tovább

Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.