in

Szabó Lőrinc: Tréfálkozó őszi levelekkel

Jöjjön Szabó Lőrinc: Tréfálkozó őszi levelekkel verse.

Milyen száraz és hideg a lelkem,
pedig te melengetted a kezeid közt!

Milyen száraz és üres az ágyam,
pedig teleszórtad a csókok aranyával!

Csókok aranyával, arany levelekkel –
de elhagytál a tréfálkozó őszi levelekkel. –

Nem tudok aludni miattad, álmomban is
ujjad simogatását érzem a homlokomon.

Csillogó gyíkok voltak az ujjaid,
arany gyíkok, és mellemen futkostak tegnap este.

De messze a tegnap, csókokkal arany levelekkel!
-Mondd, mért hagytál el a tréfálkozó őszi levelekkel?

Köszönjük, hogy elolvastad Szabó Lőrinc költeményét.
Mi a véleményed a Tréfálkozó őszi levelekkel írásról?

Írd meg kommentbe!

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Áprily Lajos: Pataki bor

Arany János: Visszatekintés