A versek oldala
Nemeskosztolányi Kosztolányi Dezső, teljes nevén Kosztolányi Dezső István Izabella író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének kimagasló formaművésze, a XX. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja.
Jöjjön Kosztolányi Dezső: Lásd, kisfiam, ezt mind neked adom most verse. Lásd, kisfiam, ezt mind neked adom most, legyen tiéd örökre az egész. Vedd a telet és a nyarat, a lombost, itt van neked az epe és a méz. Ez itt a keserű s ez itt az édes, ez a fekete és ez a fehér, ez […] Olvass tovább
Jöjjön Kosztolányi Dezső: Vénség verse. Nem így képzeltem. Furcsa, csúnya szörnyet gondoltam én és fáradt öreget, aki köhögva a botjára görnyed s hátán a régi rőzse integet. De most, hogy itt van, még százszorta szörnyebb, mint a mesébe, néma és meredt, majdnem derűs és kedves, azzal öl meg, hogy vár az íróasztalom megett. Mert ennyi […] Olvass tovább
Jöjjön Kosztolányi Dezső: A bölcs halála verse. Platon mosolygós, csöndes agg vala. S amint egy őszi nap nehéz beteg lett, leült a földre dús szőlője mellett, hol elhuzódott háza kertfala. Reásütött kiszáradott, sudár nagy termetére a langy napsugár, tar homlokára fényt merengve szőve. Mosolygva nézett az agg bölcs előre, eltűnt előtte már a bú, a […] Olvass tovább
Jöjjön Kosztolányi Dezső: Keserű ének verse. Rövidre nyírnám a hajad, mint egy vezeklő zárdaszűznek, hogy engem láss csak és magad. És megvakítnám a szemed, ezt a két ledér éji pillét, mely cifra lámpákhoz lebeg. És hátrakötném a karod, hogy csendesen magadba fordulj és úgy feküdj, mint egy halott. Akkor borulnék csak reád. Halott szemed bús […] Olvass tovább
Jöjjön Kosztolányi Dezső: Rózsa verse. Egy régi név kiált az életemben, egy régi lány, akiről nem énekeltem, kinek a szívem rég adósa volt, ki rózsa volt s neve is Rózsa volt. Diákkoromban mentem hozzá néha az árvalányhoz, én, kezdő poéta, megbújtam nála a díványsarokba és ámbratestét néztem, szívdobogva. Ó csipke-szoknya! Parfüm! Mézes esték! Ó tükör! […] Olvass tovább
Jöjjön Kosztolányi Dezső: Kis, kósza vágyak verse. Most úgy szeretnék egy párnát keresni, csak oly kicsit, mint egy kislány-kebel, vagy még inkább a földre arccal esni és elfeledni mindent, csendben, el. Oly jó lenne mindent felejteni, oly jó lenne mindent elejteni, leszállani s a harc után, a harc után megállani. Köszönjük, hogy elolvastad a Kis, […] Olvass tovább
Jöjjön Kosztolányi Dezső: Elég a jaj. Ki innen a mezőre verse. Elég a jaj. Ki innen a mezőre. És dúlt arccal ajtót nyitok. Nyugodt az éj. Lassan megyek előre, fejem fölött hold, csillag-milliók. Itt kívül is, mint ott benn, a titok. Közelbe vannak. Szinte mind elérem a régi rejtélyt az ég peremén. De rám merednek […] Olvass tovább
Jöjjön Kosztolányi Dezső Kedves verse. Te meghalsz, kedves, s nem tudod, ki voltál, álarcodat magadra szoritod, s nem tudja senki, hogy voltál titok, hogy voltál nékem ismeretlen oltár. Úgy mégysz el innen csöndbe, lopakodva, élő titok egy még nagyobb titokba. Mert jönni fog egy egész-kicsi ősz, napos, ártatlan, fáradt, graciőz, kis fákkal és kis bárányfellegekkel és […] Olvass tovább
Ezeket érdemes elolvasni! Kosztolányi Dezső 5 remek verse. Könyörgés az ittmaradókhoz Ha meghalok majd, mélyre ássatok gyarló valómban meg ne lássatok, ködként inogjon eltűnt társatok, s nekem, szegénynek, megbocsássatok. Ne nézzétek karomat-térdemet, csak szándokom és ne az érdemet, mi vérzik és fáj most mellem megett, azon lehet akkor megmérnetek. Önváddal és mérgekkel olykoron vertem magam […] Olvass tovább
Gyönyörű alkotásnak lehetsz a tanúja, ha elolvasod ezt a verset. A szerző nagyon odatette magát, amikor megírta ezt. A magyar líra egyik legcsodásabb szerzeményében a költő a gyógyíthatatlan beteg ember számvetését készíti el. Hajnali részegség Elmondanám ezt néked. Ha nem unnád. Múlt éjszaka – háromkor – abbahagytam a munkát. Le is feküdtem. Ám a gép […] Olvass tovább
Ez a szerzemény a leghíresebb és legnépszerűbb a Kosztolányi Dezső tollából. Biztosan Te is ismered, így kellemesen nosztalgiázhatsz. Az alkotó gyermeki ámulattal hirdeti az élet szépségét. A mű megszületése után már túl volt egy komoly műtéten, majd ismét bizakodni kezdett, s egy új, utolsó nagy szerelem éltette. Szeptemberi áhitat Szeptemberi reggel, fogj glóriádba, ne hagyj, […] Olvass tovább
Kosztolányi Dezső legnépszerűbb versei – Hányat ismersz belőlük? Íme az összeállításunk, ami oldalunk látogatottsági adatai alapján készült Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani? Kosztolányi Dezső – Karácsony Kosztolányi Dezső: Téli alkony Kosztolányi Dezső – Hajnali részegség Kosztolányi Dezső: Szeretet Kosztolányi Dezső: Halottak napján Kosztolányi Dezső: Húsvét Kosztolányi Dezső: Szerenád Kosztolányi Dezső: Feleségemnek… Kosztolányi Dezső: Szellők zenéje Olvass tovább