Ajánljuk:

  • in

    Radnóti Miklós: Éjszaka

    Jöjjön Radnóti Miklós: Éjszaka verse. Alszik a szív és alszik a szívben az aggodalom, alszik a pókháló közelében a légy a falon, csönd van a házban, az éber egér sem kapargál, alszik a kert, a faág, a fatörzsben a harkály, kasban a méh, rózsában a rózsabogár, alszik a pergő búzaszemekben a nyár, alszik a holdban […] Olvass tovább

  • in

    Arany János: Nem kell dér…

    Jöjjön Arany János: Nem kell dér… verse. Nem kell dér az őszi lombnak, Mégis egyre sárgul: Dér nekűl is, fagy nekűl is, Lesohajt az ágrul. Nem kell bú az aggott főnek, Mégis egyre őszül: Bú nekűl is, gond nekűl is Nyúgalomra készűl. Hátha dér-fagy, bú-gond érte, Ősze is már késő: Hogy’ pereljen sorsa ellen A […] Olvass tovább

  • in

    Kányádi Sándor: Felemás őszi ének

    Jöjjön Kányádi Sándor: Felemás őszi ének verse. építsd föl minden éjszaka építsd föl újra s újra amit lerombol benned a nappalok háborúja ne hagyd kihunyni a tüzet a százszor szétrúgottat szítsd a parazsat nélküled föl újra nem loboghat nevetségesen ismerős minden mit mondtam s mondok nehéz nyarunk volt itt az ősz s jönnek a téli […] Olvass tovább

  • in

    Kányádi Sándor: Jön az ősz

    Jöjjön Kányádi Sándor: Jön az ősz verse. Jön immár az ismerős Szél lábú deres ősz. Sepreget, kotorász, Meg-megáll, lombot ráz. Lombot ráz, diót ver, Krumplit ás, szüretel. Sóhajtoz nagyokat, S harapja, kurtítja a hosszú napokat. Olvass tovább

  • in

    Juhász Gyula – Ősz

    Jöjjön Juhász Gyula – Ősz verse. Opálos színei bágyadt ködében Leszáll reám a kora alkonyat, Kései tűzrózsák nyílnak a réten S az égen a mély csöndesség fogad. Nagy topolyafák gallya hullong gyéren És sötétben hallgat a tó S a kolomp úgy méláz a lomha légben, Mint altató. Hűs szele húz át az ősznek a réten, […] Olvass tovább

  • in

    Nemes Nagy Ágnes: Hull a bodza

    Nemes Nagy Ágnes: Hull a bodza A mi utcánkban kicsi utca, van benne egy hosszú bodza. Ősz felé már hull a bodza, kis bogyóját dobja, dobja. Kis bogyóját dobja, dobja, lila lesz az utca-hossza, kiabál is Bandi bácsi, az autóját szappanozza. Nem gondolok semmi rosszra, de örülök, drága bodza: tarthatom a gumitömlőt, míg az autót […] Olvass tovább

  • in

    Kányádi Sándor: Őszelő

    Jöjjön Kányádi Sándor írása. Kányádi Sándor: Őszelő Fázik a Küküllő, lúdbőrös a háta, már csak a nap jár el fürödni a gátra. Lenn a gát alatt csak vadrécék, vadludak. Ők is búcsúzóban: tiszteletkört úsznak. Ékelődnek aztán föl az őszi égre, belevesznek lassan a kék messziségbe. Reggelenként apró ködfióka s pára kapaszkodik föl a partmenti fűzfákra. […] Olvass tovább

  • in

    Zelk Zoltán: Varjúnóta

    Jöjjön Zelk Zoltán: Varjúnóta verse. Elmúlt a nyár, Kár érte, kár. Sárgul a táj, Kár érte, kár. Repülni kél nagyszárnyú szél, messzire száll e csúg madár. A hegy mögül felhő röpül- meg-megered, már csepereg. Ősz eső, fát verdeső,- fázik a táj, kár érte, kár. Olvass tovább

  • in

    Csanádi Imre: Őszköszöntő

    Csanádi Imre: Őszköszöntő Szállj, szállj ökörnyál,- jön az ősz, megy a nyár. Megy a nyár, a nevetős, komolykodva jön az ősz, csillámló derekkel, sárga levelekkel, szőlővel, mosolygóval, fűre koccanó dióval. Olvass tovább

  • in

    Áprily Lajos: Októberi séta

    Jöjjön Áprily Lajos: Októberi séta verse. Ez itt a hervadás tündér-világa. Akartál látni szép halált velem? A Bükkös-erdő bús elégiája szép, mint a halál és a szerelem. Fától fához remegve száll a sóhaj, közöttük láthatatlan kéz kaszál. Az ágakról a fölrebbent rigóraj tengődni még a holt irtásba száll. Lombját a gally, nézd, mily kimélve ejti, holnap […] Olvass tovább

  • in

    Mentovics Éva: Őszi rekviem

    Jöjjön Mentovics Éva: Őszi rekviem verse. Avarruhába bújt a föld a fázós fák alatt, amíg a szél, a dölyfös úr a tájon átszaladt. Zörgetve fákat, bokrokat, haladt a hegytetőn, mögötte rétek borzongtak kopáran, reszketőn. Az erdő kábán álmodott, álmában égig ért, álma langyos, új tavaszt, szikrázó fényt ígért, hol fészek ring a lombokon, s körötte […] Olvass tovább

  • in

    Juhász Gyula: Dal a rózsákról

    Jöjjön Juhász Gyula: Dal a rózsákról verse. Most siratom az én ifjúságom, Mikor minden virul a határon, Mikor nyílik boldogan mosolygva Nyári rózsa, piros nyári rózsa. Tizenhat év fényével szívemben A mosolygó őszről énekeltem, De akkor még nekem is nyílt volna Nyári rózsa, piros nyári rózsa. Beköszöntött már a lelkem ősze, A bú néki régi […] Olvass tovább

Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.