Author Archives: bizsoretro

Nadányi Zoltán – Így látlak

Jöjjön Nadányi Zoltán Így látlak verse. Mint római kút szobra, tenyered magasra tartod mozdulatlanul, a tenyeredből zuhatag ered, ezüst sugárral a válladra hull. Aztán melledre hull. Aztán aláfoly. Izgalmasan, áttetszőn, mint a fátyol. Aztán térdedre hull. Szikrázva hull. És egyre hull, hull, nappal, éjszaka. Szépség és szerelem zuhataga. És te mosolyogsz. Mozdulatlanul. Köszönjük, hogy elolvastad Nadányi Zoltán Így látlak költeményét.

Read More »

Csokonai Vitéz Mihály – Édes keserűség

Jöjjön Csokonai Vitéz Mihály Édes keserűség verse. Óh, Cipria terhes igája! Hogy kell magam adnom, alája! Nyakamat vas lánca keríti, Szívem siralomba meríti. Nem nyughatom és csak epesztem, Magamat sírásnak eresztem, Éjjel szememet le se zárván, Siratom balsorsomat árván, Mint a szomorú egek éjjel Sírnak mezeinkre le széjjel, Hogy enyészvén a nap, az égnek Tetején súgári nem égnek. Sírok, zokogok ...

Read More »

Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem

Jöjjön Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem verse. A hatalmas szerelemnek Megemésztő tüze bánt. Te lehetsz írja sebemnek, Gyönyörű kis ‘tulipánt!’ Szemeid szép ragyogása Eleven hajnali tűz, Ajakid harmatozása Sok ezer gondot elűz. Teljesítsd angyali szókkal, Szeretőd amire kért: Ezer ambrózia csókkal Fizetek válaszodért. Köszönjük, hogy elolvastad Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem versét.

Read More »

Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez

Jöjjön Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez verse. Főldiekkel játszó Égi tűnemény, Istenségnek látszó Csalfa, vak Remény! Kit teremt magának A boldogtalan, S mint védangyalának, Bókol úntalan. Síma száddal mit kecsegtetsz? Mért nevetsz felém? Kétes kedvet mért csepegtetsz Még most is belém? Csak maradj magadnak! Biztatóm valál; Hittem szép szavadnak: Mégis megcsalál. Kertem nárcisokkal Végig űltetéd; Csörgő patakokkal Fáim éltetéd; Rám ...

Read More »

Csokonai Vitéz Mihály: Egy rózsához

Jöjjön Csokonai Vitéz Mihály Egy rózsához verse. Nincs tavasszal, nincs se nyáron, Mint te, olyan rózsaszál; Még nagyobb díszt nyerne Sáron, Csak te ott virítanál. Rózsaszínnel játszadoznak Két virító arcaid, Rózsamézzel harmatoznak Csókra termett ajkaid. Látta kellemid Citére. Látta és irígykedett, Hogy pirosló lába-vére Képeden büszkélkedett. Hófehér tekintetednek Hajnalán nyílásba jött Rózsaszálacskák ferednek Tiszta téjhabok között: Szűz mellyed fehér ölére ...

Read More »

Babits Mihály: Miként szélcsendben a hajó

Jöjjön Babits Mihály Miként szélcsendben a hajó verse. Miként szélcsendben a hajó lelkem ma veszteg úgy lebeg vitorla nélkül! – Ah be jó, hogy most melletted ülhetek! Talán megállt a vén Idő s mi ketten élünk már csupán – ó milyen édes lanyha hő, mily édes lanyha délután. Most messze földön senki sincs, fénylik az ajtón a kilincs: ajtó előtt ...

Read More »

Imre Flóra – Stanzák

Jöjjön Imre Flóra Stanzák verse. Hogy megmártóztam fájdalmas szemedben, szélcsend alatt, tűzkristály ég alatt, a pusztulás zöldeskék lángja lettem, s a csendmadár mögülem elmaradt. Hiába védtem, kétségbeesetten taszítva el becéző szavadat, hiába védtem – Mit is? Jaj, ki tudja? Jutottam villámmarta keskeny útra. Sodródom, mint a fűzfalevél az árban, s a parton lesnek esti farkasok, szaggattatásban lettél kínra társam, sohase nézünk ...

Read More »

Berzsenyi Dániel – A szerelem

Jöjjön Berzsenyi Dániel – A szerelem verse. Mi a földi élet s minden ragyogványa Nélküled, oh boldog Szerelem érzése? Tenger, mellyet ezer szélvész mérge hánya, Mellynek meg nem szünik háborgó küzdése. India kincsével légyen tömve tárod, S Caesar dicsősége ragyogjon fejeden: Mit ér? vágyásidnak végét nem találod, S nem lel szíved tárgyat, hol megelégedjen. De te, édes érzés, egek szent magzatja! ...

Read More »

Berzsenyi Dániel: Búcsúzás

Jöjjön Berzsenyi Dániel Búcsúzás verse. Elszakadsz tőlem, szeretett barátném! Hasztalan zárlak kebelembe: eltűnsz, S mint az álomkép, örömim, reményim, Véled enyésznek. Jaj! sem a sérült szerelem nyögése, Sem kegyességem, sem az ég hatalma Téged énnékem soha vissza többé, Vissza nem adnak. Élj szerencsésen, valamerre fordulsz! Légyen áldásom veled és vezérljen! Légyen a Végzés utain szerelmünk Angyala társad! Élj szerencsésen, s ...

Read More »

Balassi Bálint: Hogy Júliára talála, így köszöne neki

Jöjjön Balassi Bálint: Hogy Júliára talála, így köszöne neki verse. Ez világ sem kell már nekem Nálad nélkül, szép szerelmem, Ki állasz most énmellettem, Egészséggel, édes lelkem? Én bús szívem vidámsága, Lelkem édes kévánsága, Te vagy minden boldogsága, Véled isten áldomása. Én drágalátos palotám, Jóillatú piros rózsám, Gyönyerő szép kis violám, Élj sokáig, szép Júliám! Feltámada napom fénye, Szemüldek fekete ...

Read More »

Somlyó Zoltán: Kukoricahaj

Jöjjön Somlyó Zoltán Kukoricahaj verse. Szeptember szőkesége száll a kaszált, sima réten; a szőkeség, a szőkeség lett sorsom, jaj, be régen… A szőke kazlak illata s a hajadé, te áldott!… A szőke haj, a szőke vont szivemre szőke pántot… Így, őszi dalba, szőkeszín szavakkal szövi szívem a szőkeségnek mámorát, mely átrobog a szíven… Mely átrobog a szívemen s megszőkít minden ...

Read More »

Juhász Gyula: Milyen volt

Jöjjön Juhász Gyula: Milyen volt verse. Milyen volt szőkesége, nem tudom már, De azt tudom, hogy szőkék a mezők, Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár S e szőkeségben újra érzem őt. Milyen volt szeme kékje, nem tudom már, De ha kinyílnak ősszel az egek, A szeptemberi bágyadt búcsuzónál Szeme színére visszarévedek. Milyen volt hangja selyme, sem tudom már, De ...

Read More »

Ady Endre – Nézz, drágám, kincseimre

Jöjjön Ady Endre – Nézz, drágám, kincseimre verse. Nézz, Drágám, kincseimre, Lázáros, szomorú nincseimre, Nézz egy hű, igaz élet sorsára S őszülő tincseimre. Nem mentem erre-arra, Búsan büszke voltam a magyarra S ezért is, hajh, sokszor kerültem Sok hajhra, jajra, bajra. Jó voltam szerelemben: Egy Isten sem gondolhatná szebben, Ahogy én gyermekül elgondoltam S nézz lázban, vérben, sebben. Ha te ...

Read More »

Ady Endre – Becéző, simogató kezed

Jöjjön Ady Endre – Becéző, simogató kezed verse. Andrea asszonynak küldöm. Simogass csak, olyan jó a kezed, Megint búcsuzom, megint elveszett A gőgös Ady minden dacos gőgje. Életemen fél-versek szemfedője, Hazug csókok emléke ajkamon. Simogass csak, olyan jó a kezed, Úgy bánom már sok, ölő, makacs harcom, Simogasd meg ráncos, vén gyermek-arcom. Feddj meg búsan, hogy én, rossz, elveszett, Szegény ...

Read More »

Ady Endre: Héja-nász az avaron

Jöjjön Ady Endre: Héja-nász az avaron verse. Útra kelünk. Megyünk az Őszbe, Vijjogva, sírva, kergetőzve, Két lankadt szárnyú héja-madár. Új rablói vannak a Nyárnak, Csattognak az új héja-szárnyak, Dúlnak a csókos ütközetek. Szállunk a Nyárból, űzve szállunk, Valahol az Őszben megállunk, Fölborzolt tollal, szerelmesen. Ez az utolsó nászunk nékünk: Egymás husába beletépünk S lehullunk az őszi avaron. Köszönjük, hogy elolvastad ...

Read More »

Ady Endre – Most követellek magamnak

Jöjjön Ady Endre – Most követellek magamnak verse. Ereimben boldog tüzek szaladnak, Harsány szívvel követellek magamnak, Mint régen-régen: Az egy-igaz Fiatalság nevében. Már nincs joga állott, tegnapi könnynek, Sorsunk fölött csak sorsunk, aki dönthet S már nem rivallnak Halál-sikolyos félszek és tilalmak. Kedved ha másult, már hiába másult, Tartom szived úgy, ahogy reám hullt Vérbe-vesződve, Sorsához nőve és sorsába nőve. Vágynak ...

Read More »

Ady Endre: Őrizem a szemed

Jöjjön Ady Endre: Őrizem a szemed verse.

Jöjjön Ady Endre: Őrizem a szemed verse. Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet, Már vénülő szememmel Őrizem a szemedet. Világok pusztulásán Ősi vad, kit rettenet Űz, érkeztem meg hozzád S várok riadtan veled. Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet, Már vénülő szememmel Őrizem a szemedet. Nem tudom, miért, meddig Maradok meg még neked, De a kezedet fogom S ...

Read More »

Ady Endre: Megköszönöm, hogy vagy

Jöjjön Ady Endre: Megköszönöm, hogy vagy verse. Íme, megköszönöm neked, hogy vagy, Hogy hallottál valaha rólam S ha csak egy kicsit is mulattat szeszélyem: Jól van. Íme, menekülni vágynék tőled, Csak evezőm nincs készen a hajóban És ha nem fogsz vesztemen mosolyogni: Jól van.

Read More »

Kányádi Sándor 13 nagyszerű verse – hányat ismersz az összeállításból?

Összeállításunkban Kányádi Sándor verseiből válogattunk.

Összeállításunkban Kányádi Sándor verseiből válogattunk. Kányádi Sándor, erdélyi magyar irodalom egyik legnagyobb alakja 1929-ben született, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar szakos tanári diplomát 1954-ben. Tanárként soha nem dolgozott, 1950-ben Páskándi Géza fedezte fel, első versét az Ifjúmunkás című lap közölte. Kányádi Sándor: Holtomig ismeretlen Kányádi Sándor – Sárga kankalin Kányádi Sándor – Bot és furulya Kányádi Sándor: Ballada Kányádi ...

Read More »

Kányádi Sándor: Holtomig ismeretlen

Jöjjön Kányádi Sándor: Ballada verse.

Jöjjön Kányádi Sándor Holtomig ismeretlen verse. Mennyit egy maroknyi víz, mennyit egy vonalnyi rajz arcodból fölvillanthat; holtomig ismeretlent siratok, ha siratlak. Olykor talán a málló faldarab nyomán sejlő véletlen-formált arc vagy; holtomig ismeretlent siratok, ha siratlak. Máskor talán egy árnyék, fű-, fa-, vagy virág-játék, az is rád hasonlíthat; holtomig ismeretlent siratok, ha siratlak. Földből és őszi égből, talán fiam szeméből ...

Read More »

Kányádi Sándor – Sárga kankalin

Jöjjön Kányádi Sándor: Ballada verse.

Jöjjön Kányádi Sándor – Sárga kankalin verse. Fekete pohárban sárga kankalin. Sokasodnak a halottaim. Anyám volt az első sárga kankalin. Gyűlnek, egyre gyűlnek a halottaim. – Nem fér a pohárba már a kankalin.

Read More »

Kányádi Sándor – Bot és furulya

Jöjjön Kányádi Sándor – Bot és furulya verse. Legelső ajándék, mit kaptam, egy bot s egy furulya. Cifra volt a bot, füstös a furulya. A szomszédunk adta volt, egy öreg pakulár. Somfa volt a bot, szilva a furulyám. Bölcs szavakat is adott a bot s a furulya használatához nekem a vén Duka; “Az ember ott kezdődik, és ott a pakulár, ...

Read More »

Tudod folytatni az egyik legszebb magyar verset? kvíz 4. – mutass egy telitalálatot!

Tudod folytatni az egyik legszebb magyar verset? kvíz 4. – mutass egy telitalálatot!

Induljon az újabb verses kvíz. Legszebb magyar verseket feldolgozó kvíz-sorozatunkban jöjjön Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség költeménye.

Read More »

Weöres Sándor: A társ

Jöjjön Weöres Sándor: A társ verse.

Jöjjön Weöres Sándor: A társ verse. Keverd a szíved napsugár közé, készíts belőle lángvirágot, s aki a földön mellén viseli és hevét kibírja, ő a párod. Köszönjük, hogy elolvastad Weöres Sándor A társ című költeményét.

Read More »

Petőfi Sándor: Szeptember végén

Jöjjön Petőfi Sándor: Szeptember végén verse.

Jöjjön Petőfi Sándor: Szeptember végén verse. Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldel a nyárfa az ablak előtt, De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt. Még ifju szivemben a lángsugarú nyár S még benne virít az egész kikelet, De íme sötét hajam őszbe vegyűl már, A tél dere már megüté fejemet. Elhull ...

Read More »

József Attila – Egyedül

Jöjjön József Attila - Egyedül című verse.

Jöjjön József Attila – Egyedül című verse. Egyedül fogok én állni a világon. Egyedül, egyedül, nem lesz soha párom. Nem lesz soha párom, aki vigasztaljon, Aki szenvedésben csókot csókra adjon. Csókot csókra adjon s aki hű, nem álnok, Aki büszke arra, hogy mellette állok. Aki míg én alszom őrködik könnyezve, És, ha ébren vagyok, kacagó a kedve. Aki szeret engem, ...

Read More »

Sokak szerint ez Juhász Gyula legszebb verse

Sokak szerint ez Juhász Gyula legszebb verse – íme a csodás költemény. Juhász Gyula: Milyen volt… Milyen volt szőkesége, nem tudom már, De azt tudom, hogy szőkék a mezők, Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár S e szőkeségben újra érzem őt. Milyen volt szeme kékje, nem tudom már, De ha kinyílnak ősszel az egek, A szeptemberi bágyadt búcsuzónál Szeme ...

Read More »

Nagy László: Adjon az Isten

Jöjjön Nagy László: Adjon az Isten verse.

Jöjjön Nagy László: Adjon az Isten verse. Adjon az Isten szerencsét, szerelmet, forró kemencét, üres vékámba gabonát, árva kezembe parolát, lámpámba lángot, ne kelljen korán az ágyra hevernem, kérdésre választ ő küldjön, hogy hitem széjjel ne dűljön, adjon az Isten fényeket, temetők helyett életet – nekem a kérés nagy szégyen, adjon úgyis, ha nem kérem. Köszönjük, hogy elolvastad Nagy László Adjon ...

Read More »

Básti Juli verset mond – Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani?

Jöjjön Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani? Básti Juli előadásában. A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni, akarsz-e mindíg, mindíg játszani, akarsz-e együtt a sötétbe menni, gyerekszívvel fontosnak látszani, nagykomolyan az asztalfõre ülni, borból-vízbõl mértékkel tölteni, gyöngyöt dobálni, semminek örülni, sóhajtva rossz ruhákat ölteni? A teljes verset ITT olvashatod el. Hallgassuk meg Kosztolányi Dezső Akarsz-e játszani? versét a színésznő előadásában.

Read More »

Latinovits Zoltán verset mond – Arany János: A walesi bárdok

Jöjjön Arany János: A walesi bárdok verse Latinovits Zoltán előadásában. Edward király, angol király Léptet fakó lován: Hadd látom, úgymond, mennyit ér A velszi tartomány. Van-e ott folyó és földje jó? Legelőin fű kövér? Használt-e a megöntözés: A pártos honfivér? S a nép, az istenadta nép, Ha oly boldog-e rajt’ Mint akarom, s mint a barom, Melyet igába hajt? Klikk ...

Read More »

Tompa Mihály – Nálad nélkül

Jöjjön Tompa Mihály – Nálad nélkül verse. Örömet nem nyújt az élet, Csak tenálad, csak tevéled! Mint buborék széjjelpattan, Ha osztályos nem vagy abban! Az ég és föld bús, kietlen, S ami rá van rakva ékül: A boldogság gyötrő álom Lenne nékem nálad nélkül! Ha szememnek könyje csordul: Elveszesz te bánatombul! Megkönnyíted a keresztet, Melyet a sors rám eresztett! És lelkemre ...

Read More »

Watch Dragon ball super