in

Farkas Árpád: Anyák némasága

Farkas Árpád: Anyák némasága

Csak a gyermekek tudják mohó irtózattal a késeket nézni.
Mint a hegedű, az anyák melléhez szorítva énekel a kenyér,
a villanó penge simulása benne hópuha muzsika.
Morzsák havazásába tartják arcukat a gyermekek,
csak ok, ok tudják az anyák mellére szaladó késeket
mohó iszonyattal nézni.

Távolodnak tőlünk az anyák, kiürülnek álmainktól, mint az edények.
Mellük, akár az otthoni csiprok, kanalak, csészék, ajkunk kihűlt formáit őrzi.
Szél ver minket, férfivá, késsé élesít a fenőkő- idő.
Csak az anyák tudják mohó, lármátlan iszonyattal a fiakat nézni,
ha kenyérszegő késként csobogó mellükre szaladnak.

Köszönjük, hogy elolvastad Farkas Árpád költeményét.

Mi a véleményed az Anyák némasága írásról?

Írd meg kommentbe!

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Márai Sándor: Olyan világ jön… – előadja: Szalóczy Pál

Egy érdekes vers az anyákról - érdemes elolvasni

Bartos Erika: Anyák