in

Juhász Gyula: Falusi alkony

Jöjjön Juhász Gyula: Falusi alkony verse.

A házak és a lelkek csendje jön,
A béke száll nagy, szürke lepedőn.

Bús táj fölött, bárányfelhők alatt
Ezüstöt önt az estbe a harang.

Ballag a nyáj, elbődül boldogan,
Már minden lélek s kapu tárva van.

A mezőkről az illat lopva jár,
Most legbujább, mert elmúló a nyár.

A padokon pipázás, mély a csend,
A kutak gémje kék magosba leng.

A tetőn a nap arany csókja ég,
Ó nap, derű, öröm! maradj ma még!

Köszönjük, hogy elolvastad Juhász Gyula költeményét.

Mi a véleményed a Falusi alkony írásról?

Írd meg kommentbe!

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Túrmezei Erzsébet: A harmadik

Kányádi Sándor: Tárgyak