Jöjjön József Attila: Hangya című verse.
A bábok között elaludt a hangya.
Szél, a bábokat most el ne fúdd!
Különben jó az is.
Kis, fáradt fejét csillámokra hajtja
és alszik véle csöpp árnyéka is.
Egy szalmaszállal fölkelteni szépen!
De jobb, ha már indulunk haza,
erősen beborult – –
A bábok között elaludt egy hangya
és – hopp – egy csöpp már a kezemre hullt.
Köszönjük, hogy elolvastad József Attila: Hangya költeményét.
Mi a véleményed József Attila: Hangya írásáról?
Írd meg kommentbe!
Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!
