Mi most sorba vesszük legszebbnek tartott magyar verseket. Jöjjenek a magyar költészet csodái. “Vak volt a hajnal, szennyes, szürke. Még Üveges szemmel aludtak a boltok, S lomhán söpörtek a vad kővidék Felvert porában az álmos vicék, Mint lassú dsinnek, rosszkedvű koboldok.” – indul a költemény, majd így folytatódik: “Egyszerre két tűzfal között kigyúlt A keleti ég váratlan zsarátja: Minden üvegre ...

Read More »

A nap verse – érdemes elolvasni. A vers ritmusos szövegforma. Alapeleme a szótag. A versritmust kísérő jelenség lehet a rím, ez a hangsúlyos és az időmértékes versben is megjelenhet. A versszakok sajátos eleme némely versekben a refrén. A költő egyéb eljárásai: a versritmus és az értelmi ritmus viszonya (megfelelésük vagy ellenjátékuk), a verssor és a versmondat viszonya (egybeesésük, illetve az ...

Read More »

Új rovatunkban egy szerencsekerék segítségével pörgethetsz ki egy verset, amit a linkre klikkelve azonnal el is olvashatsz. Ezúttal József Attila versei közül válogattunk. Sok szerencsét kívánunk! Klikk a lenti szövegre és pörögjön a József Attila verskerék.

Read More »

A nap Juhász Gyula verse rovatunkban, minden nap más és más költeményt ajánlunk a népszerű költőtől. Jöjjön a mai ajánlatunk. Figyelem! Rovatunk naponta frissül, tehát érdemes visszatérni később is. Jó szórakozást kívánunk Juhász Gyula soraihoz! Éjszaka Ki a homályba bevilágolsz, Sivatagban vezetve lángolsz, Ki a ködön túl élsz az égben, Ragyogj fölöttem minden éjen! Az árnyak titkosan közelgnek, Kétsége megnő a szívemnek, Mint a ...

Read More »

Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor. A Kossuth-díjas költő, író, műfordítót szerda hajnalban érte a halál Budapesten – tájékoztatta a család szerdán az MTI-t. Székely parasztcsaládban született a Hargita megyei Nagygalambfalván (Porembenii Mari) 1929. május 10-én. A középiskolát Székelyudvarhelyen végezte, majd beiratkozott a marosvásárhelyi Színházművészeti Főiskolára, végül a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar szakos tanári diplomát 1954-ben. Tanárként soha nem ...

Read More »

Sokak szerint ez a legszebb magyar vers. Mutatjuk a költeményt. “Kivül-belől leselkedő halál elől (mint lukba megriadt egérke) amíg hevülsz, az asszonyhoz ugy menekülsz, hogy óvjon karja, öle, térde.” – indul a költemény, majd így folytatódik: “Nemcsak a lágy, meleg öl csal, nemcsak a vágy, de odataszit a muszáj is” Azt tagadta meg, amit ér “Hallja, mig él. Azt tagadta ...

Read More »

Hofinak ez lett a kedvenc verse. Sas József, a Mikroszkóp Színpad igazgatója a nagy humoristabúcsúztatásán elárulta, az első vers, amit Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában meg kellett Hofi Gézának tanulnia, Ady Endre költeménye volt: Az Értől az óceánig. Ez lett kedvenc verse. Így indul a költemény: “Az Ér nagy, álmos, furcsa árok, Pocsolyás víz, sás, káka lakják. De Kraszna, Szamos, Tisza, Duna ...

Read More »

Csokorba gyűjtöttünk 17 szebbnél szebb anyák napi sms-t! Bízunk benne, hogy mindenki talál kedvére valót édesanyának, nagymamának, vagy dédmamának. Felvirradt a hajnal, nézd milyen szép reggel, köszöntünk ma Téged, sok-sok szeretettel. Fogadd el szívünk köszöntő szavát, hogy veled ünnepelhessük az Édesanyák napját. Adjon a jó Isten erőt, egészséget, hogy hosszú éveken át együtt legyünk Véled. Nem az a leghatalmasabb, aki ...

Read More »

Mi most mutatunk egy újabb legszebbnek tartott magyar verset. Jó olvasást kívánunk! “Elmondanám ezt néked. Ha nem unnád. Múlt éjszaka – háromkor – abbahagytam a munkát.” – indul a költemény, majd így folytatódik: “Le is feküdtem. Ám a gép az agyban zörgött tovább, kattogva-zúgva nagyban, csak forgolódtam dühösen az ágyon, nem jött az álom.” Nézd csak, tudom, hogy nincsen mibe ...

Read More »

A József Attila-emlékév kapcsán Koncz Zsuzsa, aki lemezein a poéta több versét is megszólaltatta, az MTI-nek 2005-ben nyilatkozva egyfajta személyes kötődését hangsúlyozta a költőhöz. “Azt gondolom, hogy a XX. század legjelentősebb költője volt ő, aki legalábbis az én életemre nagyon nagy hatással volt, (…) elkötelezettsége, bizonyos mértékig az indulatai is nagyon hasonlóak ahhoz, amelyeket én is éreztem, érzek” – mondta ...

Read More »

4 kontinens 28+1 városában 63+1 selfie-ző mondja el telefonja kamerájába Radnóti Miklós Nem tudhatom című versének egy-egy sorát. Az elkészült videó tegnap, november 9-én, a 35 évet élt költő halálának évfordulóján került ki a netre. Csodálatos ötlet, tele érzelemmel, gratulálunk a kitalálóknak és a résztvevőknek! – áll a Petőfi Irodalmi Múzeum hivatalos oldalán.

Read More »

Fizess verssel a kávéért 2018 – íme a résztvevő üzletek listája. Egy vers a mai napig feltöltődést, iránymutatást, vagy akár kikapcsolódást nyújthat, főképp akkor, ha egy finom kávé társaságában olvassuk, vagy éppen írjuk. Oszd meg velünk gondolataidat vagy kedvenc verssorodat a Költészet Világnapján, s a kávét mi álljuk! 2018. március 21-én szerdán egy teljes napig minden idézet (legyen az ismert, ...

Read More »

Mutatjuk a meglepetesvers.hu adatai alapján a legnépszerűbb magyar versek listáját. Íme a legnépszerűbb magyar versek az elmúlt egy hónapban. Várnai Zseni: Mama József Attila: Kopogtatás nélkül Radnóti Miklós: Nem tudhatom Romhányi József: A bölcs bagoly Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz! Wass Albert: Mert nagyon szeretlek Juhász Gyula: Anna örök Tompa Mihály – Nálad nélkül Weöres Sándor: A társ Tóth Árpád: ...

Read More »

A port.hu 2013-ban a Költészet Napja alkalmából az eddigi tapasztalatokat összegezve felsorolta az általunk legszebbnek tartott 30 magyar verset. “A válogatásban, mint minden lista esetében, természetesen elsősorban szubjektív szempontok játszottak közre, másrészt igyekeztünk azokat a verseket összegyűjteni, amelyek az elmúlt években rendszeresen visszatérő darabjai voltak az olvasói közvélemény-kutatásoknak, közönségszavazásoknak és más irodalmi toplistáknak. A lista természetesen nem teljes, hiszen nem ...

Read More »

Halász Judit egyszerűen nem találta a lovas verset, aztán megtalálták a megoldást. Ahhoz képest, hogy Halász Judit versenyszerűen lovagolt, és közismert, hogy mennyire szereti a lovakat, nem énekelt “lovas dalokat”, pedig népes az „állatkertje”, ott van például az Állatkerti útmutató, a Micimackó, vagy a Bóbita malaca… – kérdezte a művésznőt a  nullahategy.hu riportere. “Nem találtam igazi lovas-verset a magyar irodalomban, Bródynak ...

Read More »

Egy érdekesség József Attiláról, amit nem biztos, hogy tudtál. József Attilának volt egy öccse, Mircea József Attila apja, Iosif Aron második felesége, Kiss Juliánna, azaz Julis néni sokszor emlegette férje Budapesten hagyott családját. Sajnálta a szegény mosónőt, akinek három gyerek maradt a nyakán. József Áron azzal nyugtatgatta az asszonyt, hogy a fiából ügyvéd lett, régi családja nem szorul segítségre. Valójában semmit sem ...

Read More »

Babits Mihály költő a saját versét olvassa fel. Jöjjön az Esti kérdés költemény, a szerző előadásában.

Read More »

Jöjjön Dsida Jenő: Temetőben verse. Köröttem csend – és temető. Csak néha suttog valami, csak néha lehet hallani: ez ő, ez ő, ez ő! – Azután minden újra csendes, és álmodik a temető. Én hajtott fővel ballagok, s a néma árnyak szembe jönnek, s a sírkeresztek rámköszönnek, és mind az igazi Nagyok – Én, a halottak ismerőse, révedő szemmel ballagok. ...

Read More »

2016. június 21-én nyílt meg a Kieselbach Galériában az Élő búcsú című kiállítás, amely rendhagyó módon állít emléket a tavaly decemberben elhunyt, kétszeres Kossuth-díjas költőnek, Juhász Ferencnek. A megnyitón felvételről köszöntötte régi barátját, a költőt Törőcsik Mari színművész, aki hosszú évekig játszotta színpadon Juhász Ferenc korszakos művének, az 1955-ben írt A szarvassá változott fiúnak Anya szerepét.

Read More »

Ady Endre egyik legcsodálatosabb verse A Vén csavargó. A költemény egyaránt szól reménytelenségről és a vágyak beteljesüléséről. A XX. Század egyik legjelentősebb magyar költőjét méltán tartották már a maga korában is a férfi- és női lélek avatott szakértőjének, hiszen szívet melengető őszinteséggel volt képes szavakba önteni azt, amit mások inkább csak átéreznek: a szerelmet, és az azt átszövő szenvedést és ...

Read More »

Pál Dénes és Hien életükben először énekelnek egy közös produkcióban. Reményik Sándor Viszontlátásra című dalával mind a két énekes nagyon elégedett volt, és örömmel vetették bele magukat a közös munkába. Az eredmény magáért beszél, szép dallamok, szép szöveg és átgondolt, finom előadásmód.

Read More »

Vadonatúj duettel jelentkezett Hien és Pál Dénes! Vajon, hogyan jött az a lehetőség, hogy ezt a nagyszerű verset ebben a formában előadják, a páros férfi tagja erről nyilatkozott. “A Hiennel közös duett a közönség számára később volt hallható, mint a saját dalom, de már jóval korábban elkészült.” – kezdte Pál Dénes. “Tavaly keresett meg Dorozsmai Péter, hogy szeretné, ha Hiennel elénekelném ...

Read More »

Vadonatúj duettel jelentkezett Hien és Pál Dénes! Viszontlátásra… Az elköszönés, ami a mindennapjaink megszokott formulájává vált, egy reflexszé. Pedig ki ne ismerné azt az érzést, ami összeszorítja a szívünket, amikor elindul a vonat, amikor távolba vész a felszálló repülő, amikor nem fordul már vissza az, akit az előbb még öleltél, amikor elengeded azt a kezet. És noha a búcsú után ...

Read More »

A 88. Ünnepi Könyvhéten indul az országos „Viselj verset!” kampány. Az ötletgazda, Viola Szandra költőnő már számtalan módját fedezte fel annak, hogyan lehet a figyelmet a kortárs költészetre irányítani; meglepő akciókkal, utcai performanszokkal, testverseléssel, verskarácsonyfa-díszekkel, versóriásplakátokkal stb. generált nagy érdeklődést a téma iránt. A kultúra megszállott harcosa ezúttal egyedi, ideiglenes tetováláskollekciót tervezett, melyet kortárs költők idézeteiből állított össze. A Költé-szett ...

Read More »

Dedikáltasd Lackfi János könyveit, és fagyizz ingyen a Szamosnál a MOM Parkban! Június 11-én vasárnap a MOM parki nyárköszöntő Gasztro Napok részeként a Szamos Cukrászda fagylalttal ajándékozza meg Lackfi János költő rajongóit. A MOM Parkban június 8-11. között megrendezett Gasztro Napokon a Szamos Cukrászda is különleges meglepetéssel készül. Minden náluk vásárolt limonádé mellé fagylaltot adnak ajándékba a rendezvény napjaiban. A ...

Read More »

Összegyűjtöttünk hét magyar verset, amelyekre tökéletese illik a szép jelző. Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez Csokonai Vitéz Mihály egész életét jellemezte, hogy a biztató és reményteli időszakok nagy csa­lódásokkal váltakoztak benne. A legnagyobb csapást az jelentette számára, amikor szerelmét máshoz adták feleségül. Ezt az érzést örökíti meg →→A reményhez ←← verse. Vörösmarty Mihály: A vén cigány Vörösmarty utolsó befejezett verse →→A ...

Read More »

545 évvel ezelőtt, éppen március 27-én lelte halálát Janus Pannonius a humanista költészet egyik legjelentősebb képviselője. Eleinte Mátyás király barátja, majd ellenfele volt, miután az uralkodó békét kötött a szultánnal, és a pécsi püspök úgy érzete, hogy a koronás fő elárulta a Hunyadiak hagyományát. A költőnek, aki egyben Pécs püspöke is volt, menekülnie kellett az országból. Velencébe szeretett volna menni, ...

Read More »

Petrovics István külsejét híven jellemezte maga Petőfi Sándor, amikor 1848-ban a kiskun választóknak ajánlotta magát. Petőfi Sándor szülei nemcsak ugyanabban az esztendőben, egyazon hónapban is születtek, 1791 augusztusában. 58 évvel később pedig, 1849 tavaszán, megint csak egyszerre fejezték be életüket: az apa márciusban, az anya májusban halt meg. Az apa, Petrovics István külsejét híven jellemezte maga a költő, amikor 1848-ban ...

Read More »

107 éve került nevelőszülőkhöz József Attila. József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban. Hatodik gyermekként érkezett a családba. Három testvérét nem ismerhette, mert még a születése előtt meghaltak. A költő még alig volt hároméves amikor apja elhagyta őt. Az anyának megoldhatatlan feladatot jelentett a gyerekek eltartása. Hiába végzett napszámos munkát, hiába járt fel a padlásra mások ruháit mosni, ...

Read More »

Elérkezett a gyümölcsfák metszésének ideje. Ha azt szeretnénk, hogy sok piros alma mosolyogjon majd nyáron a kertünkben, be kell tartanunk néhány szabályt. A fa gondozása igazán nem nehéz feladat, de a természet annál inkább meghálálja a törődést. Nyilván Gryllus Vilmos is jól tudja, milyen fontos feladatot látnak el a magyar gazdák, akik nélkül a fővárosi népnek nem lenne mit ennie. ...

Read More »

Manapság a felnőtt népesség 10-12%-a semmit nem olvas. Ugyanakkor az olvasási szokások nagymértékben meghatározzák, mennyire vagyunk kreatívok, toleránsak, nyitottak egymással szemben. Ezekre a kutatási eredményekre szeretnék felhívni a figyelmet azzal az akcióval, amelyben süteményekre írják a klasszikus verseket. A kampány keretében “fogyaszthatóbbá” szeretnék tenni azokat a műveket, amelyek ma ugyan a kötelező olvasmányok körébe tartoznak, de az olvasási problémákkal küzdő ...

Read More »