Ajánljuk

  • in

    József Attila: Tavasz van! Gyönyörű!

    Jöjjön József Attila: Tavasz van! Gyönyörű! verse. Tavasz van, tavasz van, gyönyörű tavasz, A vén Duna karcsú gőzösökre gondol, Tavasz van! Hallod-e? Nézd, hogy karikázik Mezei szagokkal a tavaszi szél. Jaj, te, érzed-e? Szerető is kéne, Friss, hóvirághúsú, kipirult suhanás. Őzikém, mondanám, ölelj meg igazán! Minden gyerek lelkes, jóizű kacagás! Tavasz van, gyönyörű! Jót rikkant az […] Olvass tovább

    Olvass tovább

  • in ,

    Weöres Sándor: Szózat Katitzához a férfiak ügyiben (Előadja: Koncz Zsuzsa)

    Jöjjön Weöres Sándor: Szózat Katitzához a férfiak ügyiben Koncz Zsuzsa előadásában. Kátai Kata, Menta illata, Levendula harmata! Halld kérésemet, Hogy kedvesemet, Ki engem híven szeret, Te ne izgassad, Ne háborgassad És kedvemre hagyhassad. Keressed párod, Meg is találod, Ha szereted, imádod; És ő is téged, Tulipán szépet, Rubintos ékességet. Ha legény vólnék, Reád omolnék, Rajtad […] Olvass tovább

    Olvass tovább

  • in

    Kállay Ilona verset mond: Radnóti Miklós: Nem tudhatom

    Jöjjön Radnóti Miklós: Nem tudhatom verse Kállay Ilona előadásában. Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el. Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, […] Olvass tovább

    Olvass tovább

  • in

    Babits Mihály: Csak posta voltál

    Babits Mihály: Csak posta voltál Ki ugy véled, nyomot hagysz a világnak, kérdezd a szőnyeget mely dupla lábad nehezét únja s rímét ismeri: marad-e rajta valami magadból, vagy csak az utcán cipődre ragadt por amit emlékül továbbadsz neki? Aztán menj ki és kérdezd meg az utcát melyet oly égve és merengve futsz át naponta többször […] Olvass tovább

    Olvass tovább

  • in

    Benedek Elek: Megjöttek a fecskék

    Benedek Elek: Megjöttek a fecskék Mikor szép csendesen leszállott az este, Érkezett meg hozzánk a legelső fecske. Fáradt volt szegényke. Leszállt. Aztán nézte: Vajon megvan-e még az ő puha fészke. És jött a második. És jött a harmadik. Aztán jöttek többen. Mondottak valamit. Mit? Azt én nem tudom. Talán imádkoztak. Ímé, beteljesült, mire vágyakoztak. Künn […] Olvass tovább

    Olvass tovább

  • in

    Dsida Jenő: SZERETNÉK

    Dsida Jenő: SZERETNÉK Szeretnék: kimenni messze, a víz partjára s a lemenő nappal szembenézve nekidőlni egy fának. Hetenként többször. A fejemet is hátravetve hallgatni a halk szúnyogdongást, meg a zsongó, csobogó vizet, mikor beszél a Csenddel. Úgy maradni, míg feljönnek a csillagok és simogató ezüst fényüket fejemre hintik. …Először egy napig maradni ott azután két […] Olvass tovább

    Olvass tovább




Kvízek