Ajánljuk:

  • in

    Pilinszky János: Van ilyen

    Jöjjön Pilinszky János: Van ilyen verse. Cseléd akartam lenni. Van ilyen. Teríteni és leszedni az asztalt. Ahogy az áldozat föllépked és a hóhér lejön a dobogóról. Most az emelvény fokai között betűz a nap, és ugyanaz a nap, mintha senkit se vittek volna fel, ki nem jött vissza. Csönd akartam lenni és dobogó. Lépcső közé […] Olvass tovább

  • in

    József Attila: Tél

    Jöjjön József Attila: Tél verse. Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, Hogy melegednének az emberek. Ráhányni mindent, ami antik, ócska, Csorbát, töröttet s ami új, meg ép, Gyermekjátékot, – ó, boldog fogócska! – S rászórni szórva mindent, ami szép. Dalolna forró láng az égig róla S kezén fogná mindenki földiét. Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, Hisz […] Olvass tovább

  • in

    József Attila – Thomas Mann üdvözlése

    Jöjjön József Attila – Thomas Mann üdvözlése verse. Mint gyermek, aki már pihenni vágyik és el is jutott a nyugalmas ágyig még megkérlel, hogy: „Ne menj el, mesélj” – (igy nem szökik rá hirtelen az éj) s mig kis szive nagyon szorongva dobban, tán ő se tudja, mit is kiván jobban, a mesét-e, vagy azt, […] Olvass tovább

  • in

    Devecsery László: A sárgarigó fészke

    Jöjjön Devecsery László: A sárgarigó fészke verse. Sárga ruha, szürke mellény, farka tollán csillan a fény. Szálldos, röppen ágról ágra, felesége hazavárja, hogy a villás ág hegyére fészek legyen már estére! Építgetik, kötögetik, és szálanként fel is teszik: puha tollal bélelgetik. Elpihennek nemsokára, alszanak is hamarjába’. Álmaikban négy fióka: együtt szól a rigó-nóta. Majd, ha […] Olvass tovább

  • in

    Halász Judit – Devecseri Gábor: Állatkerti útmutató

    Jöjjön Halász Judit – Devecseri Gábor: Állatkerti útmutató előadása. Ez a cinke oly picinke, falevélbõl van az inge, pókhálóból a szoknyája, makkhéjból a csizmácskája. Csak füvön élt a kis zebra, de most rákapott a zabra; végül is elvitték Szobra, ott oktatják szebbre-jobbra. Teljes vers itt – Devecseri Gábor: Állatkerti útmutató Olvass tovább

  • in

    Devecseri Gábor: Állatkerti útmutató

    Jöjjön Devecseri Gábor: Állatkerti útmutató verse. Ez a cinke oly picinke, falevélbõl van az inge, pókhálóból a szoknyája, makkhéjból a csizmácskája. Csak füvön élt a kis zebra, de most rákapott a zabra; végül is elvitték Szobra, ott oktatják szebbre-jobbra. “Apám – így szól a kis bálna -, hadd mehessek el a bálba.” “Nem mehetsz el, […] Olvass tovább

  • Trending

    in

    Devecseri Gábor: Anyák napján, édesanyám…

    Jöjjön Devecseri Gábor: Anyák napján, édesanyám… verse. Édesanyám, harmat voltam: selyem rétre le is hulltam. Virágokat nevelgettem, hogy azután néked szedjem. Harmat cseppje, eső szála, könnyű fényt vont a szirmára. Anyák napján, édesanyám: ölelésed az én tanyám. Az én tanyám: menedékem, hozzád vezet boldog léptem. Örömkönnyek szemedben. . . Én ezért most, mondd, mit tettem? […] Olvass tovább

  • in

    József Attila: A szemed

    Jöjjön József Attila: A szemed verse. Nagy, mély szemed reámragyog sötéten S lelkemben halkal fuvoláz a vágy. Mint ifju pásztor künn a messzi réten Subáján fekve méláz fényes égen S kezében búsan sírdogál a nád. Nagy, mély szemed reámragyog sötéten S már fenyves szívem zöldje nem örök. Galambok álma, minek jössz elébem? Forró csöppekben gurulnak […] Olvass tovább

  • in

    Pákolitz István: Anyámnak

    Jöjjön Pákolitz István: Anyámnak verse. Hogyha virág lennék, ölelnélek jó illattal; hogyha madár lennék, dicsérnélek zengő dallal; hogyha mennybolt lennék, aranynappal, ezüstholddal, beragyognám életedet csillagokkal. Virág vagyok: ékes, piros szirmú, gyönge rózsaág; madár vagyok: fényes dalt fütyülő csöpp rigócskád; eged is: szépséges aranynappal, ezüstholddal, beragyogom életed csillagokkal. Köszönjük, hogy elolvastad Pákolitz István költeményét. Mi a […] Olvass tovább

  • in

    Pákolitz István: Harkály

    Jöjjön Pákolitz István: Harkály verse. Jó napot, jó napot, százesztendős nyárfa! Néked is jó napot, doktor Harkály Márta! Mi a baj, mi a baj, százesztendős nyárfa? Derekam, derekam, ezer féreg rágja! kipkop, kipkop, meg-gyó-gyí-tok min – den – bajt. Jövő nyárra a vén nyárfa újra hajt. Köszönjük, hogy elolvastad Pákolitz István költeményét. Mi a véleményed […] Olvass tovább

  • in

    Pákolitz István: Ha mondod még…

    Jöjjön Pákolitz István: Ha mondod még… verse. A szél a víz a rózsaág öröktől mondja önmagát törvény szerint de legbelül és épp ezért – kötetlenül s mivel önmaga a világ mondja világa igazát ismétlése is mindig új mert öntörvényéből tanul nem is tanul hisz tudja jól ha zizzen csobban rád hajol nem zavarhatja póz vagy […] Olvass tovább

  • in

    Pákolitz István: Cseresznye

    Jöjjön Pákolitz István: Cseresznye verse. Erzsike szedi a ropogós cseresznyét. páratlant talált már, párosat keres még. páratlant ha talál, teszi a kötőbe, ha párosat: fülön- függő lesz belőle. Köszönjük, hogy elolvastad Pákolitz István költeményét. Mi a véleményed a Cseresznye írásról? Írd meg kommentbe! Olvass tovább

Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.