VERSEK
Még több
Ajánljuk:
-
in VERSEKPilinszky János: Harbach 1944
Jöjjön Pilinszky János: Harbach 1944 verse. Thurzó Gábornak Újra és újra őket látom, a hold süt és egy rúd mered, s a rúd elé emberek fogva húznak egy roppant szekeret. Vonják a növő éjszakával növekvő óriás kocsit, a testükön a por, az éhség és reszketésük osztozik. Viszik az utat és a tájat, a fázó krumpliföldeket, […] Olvass tovább
-
in VERSEKMóra Ferenc: Kertem alján
Móra Ferenc: Kertem alján Kertem alján Lombot ontva Vén akácfa vetkezik, Ablakomba Búcsút mondva Nyújtogatja ágkezit. Ha szökellő Őszi szellő Simogatja sudarát, Gallya rebben, Halk zörejben Sírja vissza szép nyarát. Puszta ágad, Bármi bágyadt, Bármi búsan bólogat: Vén akácom, E világon, Nincsen nálad boldogabb! Viharával, Nyomorával, Átaluszod a telet – Új virággal, Lombos ággal Kelteget […] Olvass tovább
-
in VERSEKCsanádi Imre: Szüret után
Csanádi Imre: Szüret után Pihen a prés. Mustszag bódít. Zenél a csönd, hallgatom. Szőlőszem és részeg darázs hempereg az udvaron. Olvass tovább
-
in VERSEKZelk Zoltán: Kifosztott táj
Zelk Zoltán: Kifosztott táj Mint hályogos szem, meg se rezzen harmadnapja az őszi ég, esővert szél kúszik, mint kígyó, a sárban s fölveti fejét sziszegve a kegyetlen égre, s búsan nézi egy csonka ág: röpül a rozsdás vidék fölött levele, mint az ifjúság. Itt járok e kifosztott tájon és gyanakodva rámmered a fű, a lomb. […] Olvass tovább
-
in VERSEKDsida Jenő: Alkony
Dsida Jenő: Alkony Alkony Hűvös szeptember. Alkony. A szürke tó egy nagy kísértet félszeme. Lehunyt lelkem a másik. A zúgó, vonaglótestű fák: átszúrt, iszonyú pókok, utánunk kapnak, elszabadult prédáik után. Szélfútta őszi levelek, menekülünk, futunk s fent kigyúlnak egy messzi kastély hívó ablakai. Olvass tovább
-
in VERSEKTöltsd fel a lelked! 6 vers, ami most neked szól
Az irodalom ereje abban rejlik, hogy olyan gondolatokat és érzelmeket ad át, amelyek mélyen megérintenek bennünket. A versek különösen képesek arra, hogy lelkünk legmélyebb rétegeit szólítsák meg, és új perspektívát nyújtsanak a mindennapok nehézségeiben. Ha egy kis lelki feltöltődésre van szükséged, ezek a költemények garantáltan megérintenek és elgondolkodtatnak. Mindegyik vers egy-egy különleges gondolatot és érzelmet […] Olvass tovább
-
in VERSEKKányádi Sándor: Még süt a Nap…
Kányádi Sándor: Még süt a Nap… Még süt a nap, még sütöget, csak reggelente van hideg, csak estelente kéldegél újra és újra föl a szél. Csak az éjszakák, csak azok hűvösek, mint a csillagok. Napközben meleg van, meleg. Sütkéreznek a verebek. Duruzsolnak a darazsak. Napfényben fürdik a patak. Gúnárok, gácsérok, tojók élvezik még az úsztatót. […] Olvass tovább
-
in VERSEKArany János: Nem kell dér…
Jöjjön Arany János: Nem kell dér… verse. Nem kell dér az őszi lombnak, Mégis egyre sárgul: Dér nekűl is, fagy nekűl is, Lesohajt az ágrul. Nem kell bú az aggott főnek, Mégis egyre őszül: Bú nekűl is, gond nekűl is Nyúgalomra készűl. Hátha dér-fagy, bú-gond érte, Ősze is már késő: Hogy’ pereljen sorsa ellen A […] Olvass tovább
-
in VERSEKDonászy Magda: Hóvirág
Jöjjön Donászy Magda: Hóvirág verse. – Hóvirágom, virágom, mi újság a világon? – Véget ért a hosszú tél, simogat az enyhe szél, melegebben süt a nap újra szalad a patak. Hallottam a cinegék kikeleti énekét, tavasz jár a határon. – Ó, be szép ez virágom! Olvass tovább
-
in VERSEKAdy Endre: Hajh, gyerekek!…
Ady Endre: Hajh, gyerekek!… Hajh, gyerekek, hogyha néha Pohár mellett elmerengek, Mind ott vagytok oldalamnál, Kiket lelkem úgy melenget. Fölkapom a poharamat, Koccintanék szépen, sorba – Magam vagyok, akkor látom S égő könnyem hull a borba. Nagyon szép kis társaság volt. Egyik léhább, mint a másik. Átgondolok minden órát A keserű búcsuzásig… Mennyi kacaj, mennyi […] Olvass tovább
-
in VERSEK
Zelk Zoltán: Hóvirágok, ibolyák
Zelk Zoltán: Hóvirágok, ibolyák “Jó reggelt, Nap, ég, hegyek, aludtunk egy éven át..” Így köszönnek a kibújó hóvirágok, ibolyák. “Jó reggelt, szél, fellegek, jó reggelt, te szép világ!” Bólogat a kék ibolya, nevetgél a hóvirág. “Jó reggelt, fa, kis bogár, mikor hajt rügyet az ág? Mikor lesz az ágon levél, levelek közt száz virág?” “Jó […] Olvass tovább
-
in VERSEKPetőfi Sándor: Az ítélet
Jöjjön Petőfi Sándor: Az ítélet verse. A történeteket lapozám s végére jutottam, És mi az emberiség története? vérfolyam, amely Ködbevesző szikláibul a hajdannak ered ki, És egyhosszában szakadatlan foly le korunkig. Azt ne higyétek, hogy megszűnt már. Nincs pihenése A megeredt árnak, nincsen, csak a tenger ölében. Vértengerbe szakad majd a vér hosszu folyója. Rettenetes napokat […] Olvass tovább
Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.