VERSEK
Ajánljuk:
-
in VERSEKAdy Endre: Üzenet egykori iskolámba
Ady Endre Üzenet egykori iskolámba Ady Endre verseket olvasnál könyvből? Érdemes ide benézni. Ady Endre: Üzenet egykori iskolámba Június volt s ujjongtunk, nincs tovább, Most gyertek, szabad mellü örömök S pusztuljatok, bilincses iskolák. De elcsitult a jókedv-förgeteg S helyére ült a döbbent némaság: Köröttünk már az Élet csörtetett. Óh, ifjui, szent megjózanodás, Komoly, nagy fény, […] Olvass tovább
-
in VERSEKAdy Endre: Párisban járt az ősz
Ady Endre: Párisban járt az ősz Párisba tegnap beszökött az Ősz. Szent Mihály útján suhant nesztelen, Kánikulában, halk lombok alatt S találkozott velem. Ballagtam éppen a Szajna felé S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: Füstösek, furcsák, búsak, bíborak, Arról, hogy meghalok. Elért az Ősz és súgott valamit, Szent Mihály útja beleremegett, Züm, züm: röpködtek végig az […] Olvass tovább
-
in VERSEKAdy Endre: Meg akarlak tartani
Ady Endre: Meg akarlak tartani Őrjít ez a csókos valóság, Ez a nagy beteljesülés, Ez a megadás, ez a jóság. Öledbe hullva, sírva, vágyva Könyörgök hozzád, asszonyom: Űzz, kergess ki az éjszakába. Mikor legtüzesebb az ajkam, Akkor fagyjon meg a tied, Taposs és rúgj kacagva rajtam. Hóhérok az eleven vágyak, Átok a legszebb jelen is: […] Olvass tovább
-
in VERSEKAdy Endre: Ifjú szívekben élek
Ady Endre: Ifjú szívekben élek Ifjú szivekben élek s mindig tovább, Hiába törnek életemre Vén huncutok és gonosz ostobák, Mert életem millió gyökerű. Szent lázadások, vágyak s ifju hitek Örökös urának maradni: Nem adatik meg ez mindenkinek, Csak aki véres, igaz életű. Igen, én élni s hóditani fogok Egy fájdalmas, nagy élet jussán, Nem ér […] Olvass tovább
-
in VERSEKAdy Endre: Héja-nász az avaron
Ady Endre: Héja-nász az avaron Útra kelünk. Megyünk az Őszbe, Vijjogva, sírva, kergetőzve, Két lankadt szárnyú héja-madár. Új rablói vannak a Nyárnak, Csattognak az új héja-szárnyak, Dúlnak a csókos ütközetek. Szállunk a Nyárból, űzve szállunk, Valahol az Őszben megállunk, Fölborzolt tollal, szerelmesen. Ez az utolsó nászunk nékünk: Egymás husába beletépünk S lehullunk az őszi avaron. […] Olvass tovább
-
in VERSEKAdy Endre – A fekete zongora
Ady Endre – A fekete zongora Bolond hangszer: sír, nyerít és búg. Fusson, akinek nincs bora, Ez a fekete zongora. Vak mestere tépi, cibálja, Ez az Élet melódiája. Ez a fekete zongora. Fejem zúgása, szemem könnye, Tornázó vágyaim tora, Ez mind, mind: ez a zongora. Boros, bolond szívemnek vére Kiömlik az ő ütemére, Ez a […] Olvass tovább
-
in VERSEKAdy Endre – A Tűz csiholója
Ady Endre – A Tűz csiholója Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek. Az első emberi bátorság Áldassék: a Tűz csiholója, Aki az ismeretlen lángra Úgy nézett, mint jogos adóra. Mint egy Isten, hóban vacogva Fogadta szent munkája bérét: Még ma is […] Olvass tovább
-
in VERSEKAdy Endre: A magyar Ugaron
Ady Endre: A magyar Ugaron Elvadult tájon gázolok: Ős, buja földön dudva, muhar. Ezt a vad mezőt ismerem, Ez a magyar Ugar. Lehajlok a szent humuszig: E szűzi földön valami rág. Hej, égig-nyúló giz-gazok, Hát nincsen itt virág? Vad indák gyűrűznek körül, Míg a föld alvó lelkét lesem, Régmult virágok illata Bódít szerelmesen. Csönd van. […] Olvass tovább
-
in VERSEKAdy Endre: A grófi szérűn
Ady Endre: A grófi szérűn Nyár-éjszakán a grófi szérün Reccsen a deszka-palánk S asztag-városban pirosan Mordul az égre a láng. Éjféli hajnal, szörnyű fény ez, Nincs párja, napja, neve. Fut, reszket a riadt mezőn Az égő élet heve. Koldus, rossz álmú zsellér ébred, Lompos, bús kutya csahol. Az egész táj vad fájdalom. S a gróf […] Olvass tovább
-
in VERSEKDsida Jenő: Hegyi beszéd
Dsida Jenő: Hegyi beszéd Szárnyaink vannak. Ölelem derekát. Már itt sem érzem a nagy összefüggést, megszüntem a porszem-milliárd egyetlen porszeme lenni, aki forgószelekben forog s lehull. Nem érzem a világ-nagyság iszonyú súlyát vállamon: a csillag-titkok, csillag-dalok, fogamzás, keletkezés, halál: nem érdekelnek. Megnőtt az életem. Minden eltörpült. Szeretek: én vagyok fontos és ő. Töprengés nélkül éljük […] Olvass tovább
-
in VERSEKPilinszky János: Kráter
Pilinszky János Kráter Találkoztunk. Találkozunk. Egy trafikban. Egy árverésen. Keresgéltél valamit. Elmozdítasz valamit. Menekülnék. Maradok. Cigarettára gyújtok. Távozol. Leszállsz és fölszállsz. Fölszállok és leszállok. Cigaretta. Lépkedel. Lépkedek. Egyhelyben járunk; mint a gyilkos a járásodban gázolok. Madárcsicsergés ahogyan szememre veted születésem. Azt, hogy itt állunk. Majd egy útszakasz holtágában a motyogásom gurulni kezd, legördűl óriás tagjaidról […] Olvass tovább
-
in VERSEKBerzsenyi Dániel: Fohászkodás
Berzsenyi Dániel: Fohászkodás Isten! Kit a bölcs Lángesze fel nem ér, Csak titkon érző lelke Óhajtva sejt: Léted világít, Mint az égő nap, De szemünk Bele nem tekinthet. Te hoztad e nagy Minden ezer nemét A semmiből, A te szemöldöked Ronthat s teremthet Száz világot, S a nagy idők Folyamit kiméri. Köszönjük, hogy elolvastad Berzsenyi […] Olvass tovább
Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.