VERSEK
Még több
Ajánljuk:
-
in VERSEKBabits Mihály – Karácsonyi ének
Jöjjön Babits Mihály – Karácsonyi ének verse. Mért fekszel jászolban, ég királya? Visszasírsz az éhes barikára. Zenghetnél, lenghetnél angyalok közt: mégis itt rídogálsz, állatok közt. Bölcs bocik szájának langy fuvalma jobb tán mint csillag-ür szele volna? Jobb talán a puha széna-alom, mint a magas égi birodalom? Istálló párája, jobb az neked, mint gazdag nárdusok és […] Olvass tovább
-
in VERSEKDsida Jenő: Hideg téli est
Dsida Jenő: Hideg téli est Életünk hulló karácsonyfáján halkan repesnek a lángok. Fölöttünk és bennünk hömpölyög a hidegáramú csönd. Mosson ki, vigyen magával fodros hátán mindent, ami volt: esdő várakozások meddőségét, kulcsoltkezű, hasztalan imákat. Hópárnás nagy fenyők alatt üljünk le a törpék közé, burkolózzunk a hallgatásba s húnyjuk le félig a szemünket. S míg csillagok […] Olvass tovább
-
in VERSEKTóth Árpád: Álarcosan
Jöjjön Tóth Árpád: Álarcosan verse. Hát rossz vagyok? szótlan? borús? hideg? Bocsáss meg érte. Hisz ha tudnám, A világ minden fényét s melegét Szórva adnám. Kastélyokat. Pálmákat. Táncokat. Ibolyákkal a téli Riviérát. Vagy legalább egy-egy dús, összebújt, Boldog órát. De most oly nehéz. Most egy sugarat Se tudok hazudni, se lopni. Vergődő és fénytelen harcokon […] Olvass tovább
-
in VERSEKReményik Sándor: Őszi morfium
Reményik Sándor: Őszi morfium Ne gondoljátok, hogy én nem tudom: Mi készül itt, mi foly nap-nap után. Jól tudom én: haldoklik a világ, Mindennap egy torony dől, bástya omlik, – S ez a bűbájos őszi déltután Lehet, hogy az utolsó délután. Körül minden hörög, agonizál, Vonaglik és vergődik vad viharban, – De itt – világontúli […] Olvass tovább
-
in VERSEKJózsef Attila – Keserű nekifohászkodás
Jöjjön József Attila Keserű nekifohászkodás verse. Gyere Úristen, nézd meg, itt vagyok – Tudom előtted el nem sáppadok. Azt, amit adtál – megvan épen – vedd el! ‘sz csak hitegettem magam a Neveddel. Te oly erős vagy, gondolsz egyet s van, De nékem kínos a bizonytalan. Vagy nem is adtál, én véltem bolondul, Hogy számon […] Olvass tovább
-
in VERSEKPilinszky János: Kétéltű szörny
Jöjjön Pilinszky János: Kétéltű szörny verse. Szorítsd magadhoz. Nem számít kit, nem számít mit, utána úgyis eltaszítod magadtól. Eltaszítod úgyis, hogy azután magadhoz ölelj bárkit-bármit, kétéltű szörny, beteljesítve bukásod fokozatait. Olvass tovább
-
in VERSEKJuhász Ferenc – A csodálkozás szégyene
Jöjjön Juhász Ferenc – A csodálkozás szégyene verse. Fáj a hátam, fáj a hátam, fáj, fáj. Olyan, mint az eljegesedett táj. Jégből ágak függöny-zuhanása, márvány-tűzfal alkonyat-sajgása. Jégkorszak lett a párás dzsungelből, jégsivatag boldog lét-selyemből, tövisbozót hús-tartó csontvázon, csőrök, mészpánt a savó-hiányon. Jajgatnék, mint a csönd az üresben, mint a kozmosz a vákuum-üregben, mint csillagok fényhab-tajtékrendben, […] Olvass tovább
-
in VERSEKJuhász Gyula: Profán litánia
Jöjjön Juhász Gyula: Profán litánia verse. Tűnt Anna, aranyház, Te drága csoda, Elefántcsontmívű Boldog palota. Tűnt Anna, te tünde, Te édeni kert, Ahonnan örökre Sors kardja kivert. Tűnt Anna, mennyország, Thulén túli táj, Kire messze, mélyben Gondolni be fáj! Mindent, ami kincses, Úgy hordok eléd, Úrnője elé mint Rabszolga cseléd. S te fönn, szoborárván Trónolsz, […] Olvass tovább
-
in VERSEKAdy Endre: Eltagadom
Jöjjön Ady Endre: Eltagadom verse. Eltagadom, hogyha kérdik: »Elmult minden, nem szeretlek!« Úgy fáj ez a képmutatás, Úgy fáj ez az én szivemnek. De mit tegyek? Hivalkodjam Bánatommal a világnak? Vagy lenézve, kinevetve Siránkozzam még utánad?… Rejtegetem szivem mélyén, Féltve, fájón a nagy titkot: Hogy feledni el nem tudlak, Hogy nem leszek soha boldog!… Olvass tovább
-
in VERSEKJuhász Gyula: Születésnapom
Jöjjön Juhász Gyula: Születésnapom verse. Mint nyárfák hárfázása nyári éjen, Olyan magányos és olyan talányos Elzengő ifjúságom, vert reményem. Ma fájón int felém sok régi város És távol táj, hol fiatal fehéren Az élet kacagó volt és világos. S egy húr ezüstje sír, a fája ében, A hold ma sírokon jár s hervadásos Az éjszaka. […] Olvass tovább
-
in VERSEKKassák Lajos: A mérleg serpenyője
Jöjjön Kassák Lajos: A mérleg serpenyője verse. Bartók Béla Szóljunk valamit a zeneszerzőről is. Láthatod szárnyas kabátban a dobogón s az utcán, amint levett kalappal sétál a reggeli napsütésben. Olyan vékony, mint a halszálka olyan fehér, mint egy liliom de ha leül a zongorához, Sárkánnyá változik át csörömpöl, sír és néha ugat hogy elsötétül az […] Olvass tovább
-
in VERSEKZelk Zoltán: Vers a két kis fókáról
Jöjjön Zelk Zoltán: Vers a két kis fókáról verse. Északsarki cukrászdába, ami éjjel-nappal zárva, minden reggel s délután beállít egy fókafiú és vele egy fókalány. Mit esznek a fókák? Jégből sütött tortát! Hóból főzött kakaót: az is csak a mindig zárva Északsarki cukrászdába kapható! Olvass tovább
Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.