Ajánljuk:

  • in

    Dsida Jenő: December

    Jöjjön a Dsida Jenő: December verse. A horizont ma ködökbe vesző, s a nagy világ egyetlen csöndes hómező. Pelyhet kavarva dudorász a szél és nagy titokról halkan meséket mesél. …Merő szemekkel nézek lefele, mert énbennem talán most minden fekete, s reszkető térdem csöndben földet ér és megcsókolom a havat csak azért, – mert fehér. Olvass tovább

  • in

    Csorba Győző: December

    Jöjjön Csorba Győző: December verse. Tél van, meztelen ág-bogak kúszálják a kerek holdat; a rettegő földön félve kisér rideg árnyékom. Valahol bárcsak akadna meg! Mért juttatja eszembe, hogy senkim sincs, egyedül járom az életet, mért juttatja eszembe, hogy nincs jól így, valamit kellene tenni már. Vígan tartja elém meleg karját néhol a fény, átnyul az […] Olvass tovább

  • in

    József Attila: Kész a leltár

    Jöjjön József Attila: Kész a leltár verse. Magamban bíztam eleitől fogva – ha semmije sincs, nem is kerül sokba ez az embernek. Semmiképp se többe, mint az állatnak, mely elhull örökre. Ha féltem is, a helyemet megálltam – születtem, elvegyültem és kiváltam. Meg is fizettem, kinek ahogy mérte, ki ingyen adott, azt szerettem érte. Asszony ha játszott velem […] Olvass tovább

  • in

    Pilinszky János: Utószó

    Pilinszky János: Utószó Pierre Emmanuelnek Emlékszel még? Az arcokon. Emlékszel még? Az üres árok. Emlékszel még? Csorog alá. Emlékszel még? A napon állok. A Paris Journalt olvasod. Tél van azóta, téli éjjel. Megteritesz a közelemben, megágyazol a holdsütésben. Lélekzet nélkül vetkezel éjszakáján a puszta háznak. Inged, ruhád leengeded. Mezítelen sírkő a hátad. Boldogtalan erejü kép. […] Olvass tovább

  • in

    Arany János: A walesi bárdok

    Jöjjön Arany János: A walesi bárdok verse. Edward király, angol király Léptet fakó lován: Hadd látom, úgymond, mennyit ér A velszi tartomány. Van-e ott folyó és földje jó? Legelőin fű kövér? Használt-e a megöntözés: A pártos honfivér? S a nép, az istenadta nép, Ha oly boldog-e rajt’ Mint akarom, s mint a barom, Melyet igába […] Olvass tovább

  • in

    Sohonyai Attila – Menedék

    Sohonyai Attila – Menedék Építek neked magamban egy barlangot; oda bújj, ha rosszak a napok. S ha felépültél, olykor te leszel menedéke annak, aki én vagyok. Köszönjük, hogy elolvastad Sohonyai Attila költeményét. Mi a véleményed a Menedék versről? Írd meg kommentbe! Olvass tovább

  • in

    Falu Tamás – Esti ima

    Falu Tamás – Esti ima Ne fájjon a lelkem, Ne fájjon a testem, Legyen, ki felemel, Amikor elestem. Amit méznek érzek, Epévé ne váljék, Kövessen a béke Mint jóságos árnyék. S ha majd jő a halál, Szóljon hozzám szépen, S ne a hátán vigyen, Hanem az ölében. Köszönjük, hogy elolvastad Falu Tamás költeményét. Mi a […] Olvass tovább

  • in

    Szabó Lőrinc: Semmiért egészen

    Jöjjön Szabó Lőrinc: Semmiért egészen verse. Hogy rettenetes, elhiszem, De így igaz. Ha szeretsz, életed legyen Öngyilkosság, vagy majdnem az. Mit bánom én, hogy a modernek Vagy a törvény mit követelnek; Bent maga ura, aki rab Volt odakint, Én nem tudok örülni csak A magam törvénye szerint. Nem vagy enyém, míg magadé vagy: Még nem […] Olvass tovább

  • in

    Juhász Gyula: Szavak

    Jöjjön Juhász Gyula: Szavak verse. Szavak, csodálatos szavak. Békítenek, lázítanak. Eldöntenek egy életet, följárnak, mint kísértetek. Szárnyalnak, mint a gondolat, görnyedve hordnak gondokat. Világokat jelentenek, meghaltál, ha már nincsenek. Dalolnak és dadognak ők, gügyögnek, mint a szeretők. Ölnek és feltámasztanak: szavak, csodálatos szavak. Köszönjük, hogy elolvastad Juhász Gyula költeményét. Mi a véleményed a Szavak írásról? […] Olvass tovább

  • in

    Zelk Zoltán: Sirály

    Jöjjön Zelk Zoltán: Sirály című verse. Zelk Zoltán: Sirály Vak szemgödör. Halott sirály. Kiholt a tenger: medre már vak szemgödör. Halott sirály lelke vijjogva visszaszáll. Megyek az utcán sehova. Megyek se ide, se oda. De jön talán a villamos, mely téged végre visszahoz. Hát állok itt, hát várlak itt. Nyitja, becsukja szárnyait a tél, a […] Olvass tovább

  • in

    Sohonyai Attila – Csak legyél ott

    Sohonyai Attila – Csak legyél ott Ha este megjövök, van, hogy szorongok, ne kérdezz, csak legyél ott. Mikor a vállamra ül a félelem madár, s bordáimhoz közel károg, ne hessegesd el, csak legyél ott. Mikor a kis, szépnek látszó pelyhekből egyszer csak mázsa teher lesz, a testem megrogy, ne emelj le semmit, csak legyél ott. […] Olvass tovább

  • in

    Katona Bálint: Maradék idő

    Jöjjön Katona Bálint: Maradék idő verse. Szeretni még egyszer, halálosan, aki vár. Mosolyt venni még, mielőtt a bolt bezár. Napot látni még, mielőtt az est leszáll. Élni még egy kicsit, mielőtt a szív megáll. Utoljára valakiben hinni volna jó, ne vesszen kárba a kimondatlan szó. Örülni valaminek, ami szép, ami jó, mielőtt a szívben esni […] Olvass tovább

Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.