Ajánljuk:

  • in

    Reményik Sándor: Tündérfok

    Jöjjön Reményik Sándor: Tündérfok verse. Az életednek van egy titkos csúcsa, Mely rejtve őrzi boldogságod, Egy sziklafok, ahonnan Te az élet Töretlen teljességét látod, Hol imádkoznál hosszan, térdenállva, Mert onnan végtelen a panoráma. Az életednek van egy titkos csúcsa Köröskörül őserdő, ősbozót – Keresztül-kasul vágtató csapások, A sok hamistól nem látni a jót, Isten előre […] Olvass tovább

  • in

    Reményik Sándor: Üres templomban

    Jöjjön Reményik Sándor: Üres templomban verse. Így szoktam ezt: ha száll az alkonyat, az üres templomba besurranok. Egy lélek, aki Istent látogat. A szentek komoly arca rámragyog. Ha násznép járt ma itt: feledve rég, és mise sincs, se karinges papok, az oltáron két öröklámpa ég, az Istenemmel egyedül vagyok. A templom üres, a lelkem tele. […] Olvass tovább

  • in

    Reményik Sándor: Viszontlátásra

    Jöjjön Reményik Sándor: Viszontlátásra verse. Viszontlátásra, – mondom, és megyek. Robognak vonatok és életek – Bennem, legbelül valami remeg. Mert nem tudom, Sohasem tudhatom: Szoríthatom-e még Azt a kezet, amit elengedek. Viszontlátásra: mondom mégis, mégis. Viszontlátásra – holnap. Vagy ha nem holnap, – hát holnapután. Vagy ha nem akkor – hát majd azután. És ha […] Olvass tovább

  • in

    Darvas Ferenc: Könnyűbb álmot ígér

    Jöjjön Darvas Ferenc: Könnyűbb álmot ígér verse. Igen a vers könnyűbb álmot ígér talán egy szép gyermekkort idéz talán szerelmes időket hoz fel talán ünnepek hangulatára figyelsz talán egyszerűen a vers maga kell talán a bánatot sikerül felejtened talán a fenséges hangzatok miatt talán emlékek ködébe elvivő vigasz talán gyász miatt kell maga a vers […] Olvass tovább

  • Trending

    in

    Reményik Sándor: Csendes csodák

    Jöjjön Reményik Sándor: Csendes csodák verse. Ne várd, hogy a föld meghasadjon És tűz nyelje el Sodomát. A mindennap kicsiny csodái Nagyobb és titkosabb csodák.Tedd a kezed a szívedre, Hallgasd, figyeld hogy mit dobog, Ez a finom kis kalapálás Nem a legcsodásabb dolog? Nézz a sötétkék végtelenbe, Nézd a szürke kis ezüstpontokat: Nem csoda-e, hogy […] Olvass tovább

  • Trending

    in

    Reményik Sándor: Vágy

    Jöjjön Reményik Sándor: Vágy verse. Szeretnék úgy belédsimulni Természet – mint egy falevél, Mint egy fűszál, mely egyformán nyugodt, Ha harmat száll rá, s ha rá száll a dér. Szeretnék úgy belédsimulni, Mint egy elvesző árnyalat Az alkony ezerszínű tengerén, Szeretném fölszívni az árnyakat, S magamat tőlük fölszívatni én. Szeretnék úgy belédsimulni Természet – mint […] Olvass tovább

  • Jöjjön Reményik Sándor Mi mindíg búcsuzunk verse.

    Trending

    in

    Reményik Sándor: Mi mindíg búcsuzunk

    Jöjjön Reményik Sándor Mi mindíg búcsuzunk verse. Mondom néktek: mi mindíg búcsuzunk. Az éjtől reggel, a nappaltól este, A színektől, ha szürke por belepte, A csöndtől, mikor hang zavarta fel, A hangtól, mikor csendbe halkul el, Minden szótól, amit kimond a szánk, Minden mosolytól, mely sugárzott ránk, Minden sebtől, mely fájt és égetett, Minden képtől, […] Olvass tovább

  • in

    Reményik Sándor – Vissza

    Jöjjön Reményik Sándor – Vissza verse. Én nem tudom: hova. Én nem tudom: mire. Én nem tudom, hogy ki után. Csak vágyom, vágyom – – Talán egykor élt életem, Talán sosem élt életem után. Vágyom, vágyom – És nem tudom, e vágy Előre néz, vagy vissza: A reménység, vagy az emlékezet Felbuzgó talajvizét issza. Vágyom, […] Olvass tovább

  • in

    Ady Endre: Elbocsátó, szép üzenet

    Jöjjön Ady Endre: Elbocsátó, szép üzenet verse. Törjön százegyszer százszor-tört varázs: Hát elbocsátlak még egyszer, utólszor, Ha hitted, hogy még mindig tartalak S hitted, hogy kell még elbocsáttatás. Százszor-sujtottan dobom, ím, feléd Feledésemnek gazdag úr-palástját. Vedd magadra, mert lesz még hidegebb is, Vedd magadra, mert sajnálom magunkat, Egyenlőtlen harc nagy szégyeniért, Alázásodért, nem tudom, miért, […] Olvass tovább

  • in

    Fekete István: Ünnep után

    Jöjjön Fekete István: Ünnep után verse. Elmúlt az ünnep, fáradt a város, sötét szobákban kopott fenyők, bús gyertyacsonkok és álmos mackók, bádog vasutak és törött hajók, künn hull a hó az ablak előtt. Künn hull a hó. A nagy erdők alatt mint néma árny oson a róka. Surran a patak mohos híd alatt, sziszegő szél […] Olvass tovább

  • in

    Baranyi Ferenc: Mulasztás

    Jöjjön Baranyi Ferenc: Mulasztás verse. Nem csókoltalak szájon. Még át se fogtalak. Kezed se volt kezemben. S jártunk a fák alatt. Vártad, hogy én, a férfi, derékon kaplak és magad megadni késztet a férfiölelés. A támadásra vártál, hogy megadhasd magad. De mindhiába vártál. Meg nem támadtalak. Én nem tudom, de nékem oly szép az út a csókig! […] Olvass tovább

  • Jöjjön József Attila: Kopogtatás nélkül verse.
    in

    József Attila: Kopogtatás nélkül

    Jöjjön József Attila: Kopogtatás nélkül verse. Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám, de gondold jól meg. Szalmazsákomra fektetlek, porral sóhajt a zizegő szalma. A kancsóba friss vizet hozok be néked, cipődet, mielőtt elmégy, letörlöm, itt nem zavar bennünket senki, görnyedvén ruhánkat nyugodtan foltozhatod. Nagy csönd a csönd, néked is szólok, ha fáradt vagy, egyetlen székemre […] Olvass tovább

Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.