Jöjj9n Varga Viktor – Szèpia című verse.
Zene és szöveg: Varga Viktor
Film: Cinthya Dictator
Elkèpzeltem ahogy meghalunk
Szép csendben,kettesben.
Hogy senki ne tudja hol vagyunk,
Egymás karjaiban sorvadunk.
Vékonyak voltunk mindig
S így most még soványabbak,
Minden csepp vizet elengedünk,
Bőrünk csontunkra tapad.
Erőtlen kezemmel szorítom kezed
Ajkadon csòkom csak távoli lehellet.
Úgy vesztjük a vizet akar a szerelemből szárított rózsacsokor,
Aki vérrel telt színeket adott egykor…
S most mégszebb lett,
Bár bebarnult.
Nekünk nem kell sír
Jobb ha senki nem sír.
Ágyunk matraca szívja magába a közös életet,
Egymásra száradunk, veszítjük a vizet.
Szerettem a gyönge tested.
Ahogy fölülről nézlek,
Úgy tükröződöm Benned.
Nézd meg a verset Varga Viktor előadásában
[nextpage title=”Nézd meg a verset Varga Viktor előadásában”]
