in

Ady Endre: Az angyaloknál becsületesebben

Hirdetés

Jöjjön Ady Endre: Az angyaloknál becsületesebben verse.

Homlokomra várom puha kezét
És a szivem tájára, hogy itt fekszem,
(Mondd csak, hogy a Te nagy várásodat,
Édes Senkim, sírták-e már szebben?)

Ha befutkosná ajka arcomat
S ha lezuhanna fojtódott nyakamra.
(Bíztak-e már ennyi igéretet
A te kényes, forró ajakadra?)

Ha testének közeles bársonyát
Össze-vissza zilálná durva vágyam,
(Mondd, kis lyányom, fertőnek tartanád
Az én süppedt, beteg, busladt ágyam?)

Ha elpihenvén szállna ránk a csönd
S csak úgy álmomban sírnék föl jajongva.
(Ugy-e rájuk rántnád lángostorod
Az ablakon betévedt angyalokra?)

Köszönjük, hogy elolvastad Ady Endre: Az angyaloknál becsületesebben költeményét.

Mi a véleményed Ady Endre: Az angyaloknál becsületesebben verséről?

Írd meg kommentbe!

 

Várjuk a kommenteket

Ady Endre: Eltagadom

Ady Endre: Holnap is így