Jöjjön Ady Endre: Mert tulságosan akarlak verse.
Ady Endre: Mert tulságosan akarlak
Ki ott állott az utban,
Ellökni mindig tudtam
S ha az utfélre verlek,
Szép arcodat emeld föl,
Nézz reám, rijj és nevess:
Tulságosan kedvellek.
Ha megszidlak levélben
Vagy pimasz fütyölésben
Vagy ha másnak kinállak,
Hozd szivemhez a szived
És sirass, mert hazudok:
Tulságosan kivánlak.
Ha hallod durva átkom,
Halld ki, hogy szánva bánom
Mindet, mi ért, a bántást
S mégis máglyára vetlek:
Szégyenlem, hogy sorsommal
Csipőd ringása bánik:
Tulságosan szeretlek.
a napok mulnak-mulnak
S beteg szivembe fulnak
Vágyaim szent-Te-értted.
Jönnek a téli varjak
Feketén a hómezőn:
Most már bucsuzok Tőled:
Tulságosan akarlak.
Köszönjük, hogy elolvastad Ady Endre költeményét.
Mi a véleményed a Mert tulságosan akarlak írásról?
Írd meg kommentbe!
