in

Ady Endre: Őszi éjszakán

Jöjjön Ady Endre: Őszi éjszakán verse.

A szél ha hűvös éjszakákon
Lehűti mámoros fejem,
A te hideg, utolsó csókod,
Az jut eszembe énnekem.

Hiába száll agyamra mámor
S virrasztok annyi éjszakát,
Mindig érzem annak a csóknak
Halálos, dermesztő fagyát.

Ajkad akkor tapadt ajkamra
Utólszor… aztán vége volt…
Talán tavasz sem volt azóta,
Az egész világ néma, holt…

Mikor a szél fülembe súgja,
Hogy csóknak, üdvnek vége van,
A sírból is életre kelnék:
Zokognék, sírnék hangosan!…

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Benedek Elek: Az első lopás

Pilinszky János: Mire megjössz