Ady Endre – Valaki, valaki emleget

Hirdetés

Jöjjön Ady Endre – Valaki, valaki emleget verse.

Valaki, valaki most emleget,
Mert nagyon könnyező vagyok
S előttem párisi utca-ormok
Hasogatják az eget,
Szelid kárpitját a nagy égnek.
Vidám legények
Jönnek dalolva
Sötét utcáknak mélyiről.
Gondolkozom: kiről, miről,
Mikor mindegy.
Valaki, valaki most emleget.
Merre megyek,
Van-e út az utca mélytől
Föl a hasogatott égnek?
Még sokáig kisér az ének
S én botorkálok tovább,
Keresem, aki emleget,
Keresem lelkemben azt,
Akiért érdemes volna
Igy élni busan és loholva
Sötét utcákról nézve az eget,
Valaki, valaki most emleget.
Valaki szán,
Valaki szánja
Azt, ki Párizs sötét utcáira
Dobva nézi, kívánja
Az eget
S akit megrikat az az ének,
Melyet dalolnak
Éjszakában vidáman vesző
Rongyos, de társas legények.
Valaki, valaki most emleget,
Mert nagyon könnyező vagyok
S előttem párisi utca-ormok
Hasogatják az eget.

Köszönjük, hogy elolvastad Ady Endre – Valaki, valaki emleget költeményét.

Mi a véleményed Ady Endre – Valaki, valaki emleget verséről?

Írd meg kommentbe!

Hirdetés

Várjuk a kommenteket