in

Arany János: A bujdosó

Jöjjön Arany János: A bujdosó verse.

Párjavesztett gilicének szíve fáj,
Fülemile panaszától zeng a táj;
Ne szomorkodj fülemile, gerlice:
A te bajod az enyémhez semmise.

Égi madár hegyen-völgyön megszállhat,
Társa helyen társra megint találhat:
Jaj, de nekem nincs se hazám, se párom,
A világot egyes-egyedül járom.

Messzi honom tája körül jaj be kék…
Azt se tudom, hegy-e az ott vagy az ég;
Azt se tudom, eljutok-é oda még:
Vagy sose lesz egyéb hazám, mint az ég!

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Kosztolányi Dezső: Intés az öregebbek tiszteletére

Gyulai Pál: A hősök sírja