Arany János legérzelmesebb műve 

Hirdetés

Az ember igen összetett lelkileg, így igen sok emóció jöhet a felszínre. Olvass bele, és döntsd el, hogy a Te világodnak való-e?! Ha szentimentalizmusra vágysz, akkor ezt a verset érdemes elolvasnod!

LETÉSZEM A LANTOT

Letészem a lantot. Nyugodjék.
Tõlem ne várjon senki dalt.
Nem az vagyok, ki voltam egykor,
Belõlem a jobb rész kihalt.
A tûz nem melegít, nem él:
Csak, mint reves fáé, világa.
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifjusága!

Más ég hintette rám mosolyját,
Bársony palástban járt a föld,
Madár zengett minden bokorban,
Midõn ez ajak dalra költ.
Fûszeresebb az esti szél,
Hímzettebb volt a rét virága.
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifjusága!

Nem így, magánosan, daloltam:
Versenyben égtek húrjaim;
Baráti szem, müvészi gonddal
Függött a lantos ujjain;
Láng gyult a láng gerjelminél
S eggyé fonódott minden ága.
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifjusága!

Zengettük a jövõ reményit,
Elsírtuk a mult panaszát;
Dicsõség fényével öveztük
Körûl a nemzetet, hazát:
Minden dalunk friss zöld levél
Gyanánt vegyült koszorujába.
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifjusága!

Ah, látni véltük sirjainkon
A visszafénylõ hírt-nevet:
Hazát és népet álmodánk, mely
Örökre él s megemleget.
Hittük: ha illet a babér,
Lesz aki osszon… Mind hiába!
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifjusága!

Most… árva énekem, mi vagy te?
Elhunyt daloknak lelke tán,
Mely temetõbül, mint kisértet,
Jár még föl a halál után…?
Hímzett, virágos szemfedél…?
Szó, mely kiált a pusztaságba…?
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifjusága!

Letészem a lantot. Nehéz az.
Kit érdekelne már a dal.
Ki örvend fonnyadó virágnak,
Miután a törzsök kihal:
Ha a fa élte megszakad,
Egy percig éli túl virága.
Oda vagy, érzem, oda vagy
Oh lelkem ifjusága!

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!
Hirdetés

Watch Dragon ball super