Aranyosi Ervin: Amikor elmúlik karácsony
Amikor elmúlik karácsony,
őrizd meg szíved melegét.
Ne bámulj rabként át a rácson,
szabadság költözzön beléd!
Legyél szabad és élj a mában,
emeld fel bátran fejedet,
élj már a bőség áramában,
járjon át tiszta szeretet!
Ne hagyd, hogy bármi megzavarjon,
figyeld a fényt, megszületett!
A szíved szeretni akarjon,
s ne tartson sose szünetet.
Ne irigyeld a gazdagoktól
a féltve őrzött kincseket,
ne erősítsd, hiszen csak blokkol,
ha azt nézed, mi nincs neked!
Légy inkább hálás minden jóért,
ami neked megadatott!
Légy hálás minden kedves szóért
és vállalj szép feladatot.
Keresd meg azt, mi szebben éltet,
amitől lelked felvidul,
s mindaz mi fáj, majd elhagy téged,
s a múltnak tengerébe hull.
Hagyd szíved végleg megbékülni,
ne dúljon benned háború,
nem kell a múlttal szembesülni,
kerüljön bánat és ború!
Legyen az arcod legszebb dísze,
szemeid fénye, mosolyod!
Egész nap arcodat díszítse,
lássa barátod, rokonod!
Tartsd meg szívedben a karácsonyt,
és őrizgesd egy éven át!
Képzelj valóvá színes álmot,
s dúdold az élet dallamát!
Figyeld az élet sok csodáját,
tartsd nyitva szíved, s szemedet!
Őrizd meg a karácsony báját,
éltessen jóság, szeretet!
