Baranyi Ferenc: Nem tudom
Nem tudom, miről szól az élet,
csak azt tudom: nem nyugalomról,
nem macska-kényes renyheségről,
mely puhán körüldorombol.
nem tudom, miről szól az élet,
csak azt tudom: nem nyugalomról.
Nem tudom, miről szól az élet,
csak azt tudom, hogy nem a módról,
nem kacsalábon forgó házról
vagy bankban őrzött pénz-halomról,
nem tudom, miről szól az élet,
csak azt tudom, hogy nem a módról.
Nem tudom, miről szól az élet,
csak azt tudom, hogy tétlen fázom,
ha álmos bódulatban élek
s békémet restséggé alázom,
nem tudom, miről szól az élet,
csak azt tudom, hogy tétlen fázom.
De bármiről szóljon az élet:
az ember nem lehet magában,
a társtalan, csupasz remények
didergésében pusztulás van.
Bármiről szóljon is az élet:
az ember nem lehet magában.
