in

Benedek Elek: Járok-kelek

Hirdetés

Benedek Elek: Járok-kelek

Járok-kelek a kertemben,
Kertészolló a kezemben.
Kedves fáim nézegetem,
Ahol szükség, nyesegetem.

Nézegetem szeretettel,
Nyesegetem ügyelettel;
Vigyázok ám, hogy ne fájjon,
A nyesés javára váljon.

Meg-megesik munka közben,
Kezemből a vér kicsöppen;
Nem törődöm a vércseppel:
Tovább nyesek szeretettel.

Itt is egy seb, ott is egy seb,
Így még a munka édesebb.
Kinek gyermekei vannak,
Az ilyen seb nem fáj annak.

Míg nagy fiúk s lányok lettek,
Kik szívemből rügyedzettek,
Hej, mit kellett nyesegetnem,
Gyenge fácskát dédelgetnem!

Nyesegettem, dédelgettem,
Sebet kaptam, elfeledtem,
S büszkén gondolok most rája:
Nem nyesegettem hiába!

Járok-kelek a kertemben,
Kertész-olló a kezemben.
Kedves fáim nézegetem,
Ahol szükség, nyesegetem.

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Ágh István: Virágosat álmodtam

Benedek Elek: Marci muzsikál