
Nemes Nagy Ágnes: Lázár
Jöjjön Nemes Nagy Ágnes: Lázár verse. Amint lassan felült, baválla-tájt egy teljes élet minden izma fájt. Halála úgy letépve, mint a géz. Mert feltámadni éppolyan nehéz. Olvass tovább

90 Shares
in VERSEKJöjjön Nemes Nagy Ágnes: Lázár verse. Amint lassan felült, baválla-tájt egy teljes élet minden izma fájt. Halála úgy letépve, mint a géz. Mert feltámadni éppolyan nehéz. Olvass tovább

73 Shares
in VERSEKJöjjön a Dsida Jenő: December verse. A horizont ma ködökbe vesző, s a nagy világ egyetlen csöndes hómező. Pelyhet kavarva dudorász a szél és nagy titokról halkan meséket mesél. …Merő szemekkel nézek lefele, mert énbennem talán most minden fekete, s reszkető térdem csöndben földet ér és megcsókolom a havat csak azért, – mert fehér. Olvass tovább

80 Shares
in VERSEKFodor Ákos: Sose bánd a hang… a hangot a csend szüli meg és észre talán csak úgy veszed, ha már vele-száll, vele zeng szíved… a fényt a szem fura mágusaként úgy zárja keretbe a vaksötét, hogy élesen álljon a kép eléd! sose bánd azt, hogy ilyen, amilyen ez a földi világ csupa rész az egész, […] Olvass tovább

93 Shares
in VERSEKJöjjön Wass Albert: Öregedő szerelmes vers írása. Ó jaj, az évek telnek. Lassan szél fújja tova hajunk sötét színeit. A hétköznapok körmei bevésik arcunkba titkainak nyomát. Kiért szívünk tegnap még izzott: ma már emlék. Lába nyomán ködök kelnek s a ködben az élet lassan elvész. Kedvesem, búcsúzz el tőlem könnyen. Látod: az alkony ott jár […] Olvass tovább

51 Shares
in VERSEKJöjjön Ady Endre: Kávéházban verse. Kávéházban Kávéházi sarok-asztal, Körülüljük szépen. Így szoktuk azt minden este, Így szoktuk azt négyen. Diskurálunk, elpletykázunk Egyről-másról, sorba – Másképen a téli este Rém-unalmas volna. Egyik színész, másik költő… Összeillik szépen. Valamennyi bohém fiú, Van miről beszéljen. A hír és név, a dicsőség Valamennyi célja… Mégis, mégis úgy elborong A […] Olvass tovább

78 Shares
in VERSEKKányádi Sándor: Fától fáig Fától fáig a sűrűsödő alkonyatban fától fáig lopja magát a gyermek Én istenem csak vissza ne csak ne gyalog kellene csak le ne menjen a nap a tisztásról legalább a csengettyűt hallanám Meg-megtorpan futásra készen kis szíve mint a mókus szökne bújna borzongó nyárfalevelek közé de hol vannak már a nyárfák […] Olvass tovább

46 Shares
in VERSEKWeöres Sándor: Tavaszi dal Ti rengeteg fényben remegő vidékek, ti hallgatag erdők, hintái az égnek, ti párolgó rétek, kedvemet kék labdaként magasba-vigyétek! Te szinarany torony, tavaszi szerelem! halavány százszorszép, mondd meg, mi lesz velem? kedvedet mint tegyem? hánykolódom éjszaka, nem lelem a helyem. Ime, a madarak ismét dalba fognak, a százlábuak a kő alatt mozognak, […] Olvass tovább

46 Shares
in VERSEKMóricz Zsigmond: Tavaszi dal Dalba kovácsolt érzés csak nonumque prematur? Szívem daltalanúl ére kilencedik év!… Más rohan a fórumra, ha szíve kigyúlada könnyen; Féltve magamnak én mély tüzemet takarám. Ámde ma elragad hévvel erős szív férfiu lángja És ibolyás réten kidalolom nevedet! Zúgó szellők szárnyra vegyétek, büszke a hangom. Kis citerám nosza pengj, boldog a […] Olvass tovább

74 Shares
in VERSEKJöjjön Benedek Elek: Tavaszi dal verse. Fújdogál a tavaszi szél, Olvad már a hó, Csomagol és költözködik Öreg Tél apó. Zúzmarás a fehér szakálla Messze integet… Üdvözlünk, ó, madárdalos, Kedves kikelet! Olvass tovább

34 Shares
in VERSEKPetri György: Hírösszefoglaló Mint lépcsőzugban a pormacska: gyűlik puhán a korszak mocska. Olvass tovább

95 Shares
in VERSEKJöjjön Ady Endre: Jobb nem vagyok… verse. Jobb nem vagyok… Jobb nem vagyok, mint annyi sok más, Egy beteg kornak dalosa. Vergődöm az ellentétek közt, De irányt nem lelek soha. Magas, dicső eszmék hevítnek, De elkap a tömegnek árja: Bennem van a kornak erénye S bennem van minden léhasága… De néha, lázas éjszakákon Lehull előttem a […] Olvass tovább

46 Shares
in VERSEKBalla Zsófia – Ölelés A kaptatón, a zápor lélegzet. Az érintés szertevágtató piros higanygömbjei. A nem-lét apró ütése, mely az óceánban eltalál. Vörös robaj. Szétolvadt ráspoly. Ezernyi porhó. Élen, hegygerincen. A lejtős iramban. Az a törékeny szünet. Az az önfeledt halálka. Olvass tovább