A versek oldala
Rónay György: Verebek Tizennyolc-húsz fokos hideg volt idefönt a hegyvidéken. Már azt hittem, ezen a télen kipusztulnak a verebek. Napok óta egyet se láttam. S mi történt tegnapelőtt? Ebéd után egy kevés maradék volt még a tálban, csak pár falat, de mégis étek: eltenni kevés, kidobni vétek. A cica kényes, nem eszi meg. „No, majd […] Olvass tovább
Baranyi Ferenc: A kérdések folytatása “S mondd, mit érlel annak a sorsa, ki költő s fél és így dalol” (József Attila: Mondd, mit érlel) És annak a sorsa mit érlel, aki már mindent feladott, kiegyezett a szenvedéssel s szíve megtörve sem sajog? Már azt se bánja, ha reményét vesztegetik a Halleron, egyetlen kincse a szegénység […] Olvass tovább
Baranyi Ferenc: Ne hagyja az isten Már nem vetem meg. Már csak szánom őket. A megvásárolt együttműködőket, a megfélemlített hunyászkodókat, a lankadatlan buzgalmú nyalókat. Szánom őket, mivel infláció van: harminc ezüst nem összeg euróban, a megfélemlítők is berezelnek s szaros hátsón kisiklanak a nyelvek. A megvetés nem mindig megalázás, dacot szülhet, a rosszért hős kiállást, […] Olvass tovább
Jöjjön Tóthárpád Ferenc: Ugye, hallod szavam? verse. Karácsony van! Kisjézusom, ugye, hallod szavam? Segíts nekem, hogy még jobban ismerhessem magam! Segíts, hogy a testvéremnek jó testvére legyek, szeretetem tőled kapjam, és hogy szeressenek! Segíts, hogy a szüleimnek jó gyermeke legyek, Megérthessem a világot és az embereket! Karácsony van, Kisjézusom! Téged ünnepelünk. Hit, a béke s […] Olvass tovább
Weöres Sándor: Köszöntlek, karácsony Karácsony, karácsony jég-udvaros napja, jég-reszelős napja! Mindenki az uzsonnáját hó-kendőbe kapja. Köszöntlek, karácsony fagy-csillagos éje, megdermedt napkelte, szürke madár röpte, új esztendő közelsége Mikulás hónapja. Olvass tovább
Jöjjön Petőfi Sándor: A hegyek közt verse. Ott alant, alant, a mélyben, A kék messzeség ködében, Ott a város… csak ugy rémlik, Mint a múlt, amelyet félig Átadott immár a lélek A felejtés éjjelének. Kinn vagyok a természetben, Fönn magasra nőtt hegyekben; Magas e hely, itt pihen meg Koronként a vándor felleg, S ha itt […] Olvass tovább
Őri István: Reggeli köszöntő Kedvesem, szép reggelt, szép napot, szép estét s holnapot tiszta perceket, mint téli a hó ragyog életet, mosolyt, öröméneket s mindent, mire vágysz – kék szemet és két kezet, mely kezedben alszik és két szívet, mik egybedobbannak s mitől a félelem kialszik és lépéseket és szellőt, kék eget és álommadarat és […] Olvass tovább
Tóth Árpád: A hídon Ennek az őszi napnak aranya Még a miénk; a budai hegyek, A hídon túl, nézd, mennybe szállanak, S a híd is úgy lebeg, Kitártan, a két égő part fölött, Mint végtelenbe készülő madár. Mely a búcsúzó lendület előtt A fényben még megáll, Acélfőnikszként, mozdulatlanul, S mi, szárnyai közt, boldog utasok, Valószínűtlen […] Olvass tovább
Kun Magdolna: Rám mindig számíthatsz Rám mindig számíthatsz, drága gyermekem, mert, Én, átall, viszlek téged, tűzön, tengeren, hogy túlélhesd azt, ami túlélhetetlen, ebben a fájdalommal teli röpke életben. Biztos lesznek olyanok, kik átgázolnak rajtad, kik szép lelked kihasználva megtörni akarnak, de ne csüggedj akkor sem, mert Én nem hagyom, hogy arcodon a könny végig futhasson. […] Olvass tovább
Gárdonyi Géza: Napnyugváskor Ha egyszer a nap egy nagy éjszakán elveszne a Föld tulsó oldalán, s mi várnánk, várnánk hogy reggel legyen, s nem lenne reggel többé sohasem… Olvass tovább
Csokonai Vitéz Mihály: Ajánló csók Rozáliám! te raktál Arcúlatomra csókot. Rozáliám! te raktál E verseimbe csókot, Teáltalad poétát Tett énbelőlem a csók: Légyen tehát tenéked Szentelve e csomó csók. Ha téged én, galambom, Tisztellek ennyi csókkal: Tisztelj te is, galambom, Engem meg ennyi csókkal! S meg ötvenennyi csókkal! Olvass tovább
Kosztolányi Dezső: Hetedhétország Megettem a világot s kiokádtam. Az élet meglehetősen egyforma. Országhatárokon, nyelvterületeken robogtam előre, oly szemtelen gyorsasággal, hogy magam is megijedtem. Guten Morgen! mondták, de másnap már: Bon jour! s egy furcsa délután dalolva köszöntek: Good afternoon! Népek hálószobáin füleltem, bekukucskáltam kulcslyukakon, meglestem, mit csinálnak egészen magukban. Egy anya szoptatta nyűgös csecsemőjét. Tornyokra […] Olvass tovább