in VERSEK
Kányádi Sándor: Rajz Rigóval
Kányádi Sándor: Rajz Rigóval Ákombákom levelek a fákon. Limb-lomb susogó, alatta ül nagyapó. Mellette élete párja, néznek együtt föl a fára. Fejük fölött a rigó azt fütyüli: élni jó. Olvass tovább
VERSEK
Ajánljuk:
-
-
in VERSEKBaranyi Ferenc: Tompazöld
Baranyi Ferenc: Tompazöld Bolond kedvem dunántúli árnyas erdőben maradt. Most hiába vártok tőlem szívderítő songokat: bolond kedvem dunántúli árnyas erdőben maradt. Reményem is tompazöld már, mint az erdei moha, megremeg az éjszakában, mint a szélcibálta fa, megremeg az éjszakában és hív minden éjszaka. Mit kiáltottál felém? Jaj, nem tudom már, kedvesem! Kár, hogy a hatalmas […] Olvass tovább
-
in VERSEKBabits Mihály: Ha nem vagy ellenállás…
Babits Mihály: Ha nem vagy ellenállás… Úgy élj, hogy a lelked is test legyen melyen színeket ver vissza a nap. Foglalj magadnak tért a levegőből, határozott helyet az ég alatt. Mert semmi vagy, ha nem vagy ellenállás. Vigyázz, ne fújjon rajtad át a szél! Őrizzed árnyékodban szent, komoly s nyugodt dolgok biztos lélekzetét. Úgy élj, […] Olvass tovább
-
in VERSEKBabits Mihály – In Horatium
Jöjjön Babits Mihály – In Horatium verse. Gyülöllek: távol légy, alacsony tömeg! ne rezzents nyelvet: hadd dalolok soha nem hallott verseket ma, múzsák papja, erős fiatal füleknek. Nézz fel az égre: barna cigány ködök – nézz szét a vízen: fürge fehér habok örök cseréjükért hálásak halld, Aiolost hogyan áldják, dallal. A láng is hullám. Szüntelenül […] Olvass tovább
-
in VERSEKVárnai Zseni: Egy női szív kering a Föld körül
Várnai Zseni: Egy női szív kering a Föld körül E pillanatban fönt az égi térben, hol női szív nem dobbant soha még! E pillanatban fönn a magas égen új korszakunk fényes csillaga ég! Egy hang csendült az örök éjszakában, hol női hang nem zengett még soha… Egyedül fönt a jeges némaságban szólni vágyott az egek […] Olvass tovább
-
in VERSEKVárnai Zseni – Útszéli cserje
Várnai Zseni – Útszéli cserje Itt is úgy van, mint az emberi világban! Az egyik fa már szinte égig ér, a másik törpe, fanyar bogyókat érlel, s azt tartják róla, hogy semmit sem ér. Tűzre se jó, mert göbecses az ága, ő tudja jól s szerényen meglapul az útszélen, hol szelek vitorláznak, de az ég […] Olvass tovább
-
in VERSEKPetőfi Sándor: Nagyszombati csata
Jöjjön Petőfi Sándor: Nagyszombati csata verse. Föl, föl magyarok, Harcolni vitézül! Zeng a riadó szilajúl, komoran, Szörnyű csata készül. Szörnyű csata lesz… jön előre az ellen, Mint sáska-sereg! Nem döbben-e meg, Bármilyen erős, nagy a szív a kebelben. Ahány a magyar, Tízannyi a morva, cseh, német, Kik szent jogokat s szabad embereket Gyilkolni jövének. „Vernek […] Olvass tovább
-
in VERSEKPetőfi Sándor: A bokor a viharhoz
Petőfi Sándor: A bokor a viharhoz Lassaban, haragos lelkek testvére, vihar, hogy Lombjaim árnyékát szét ne zilálja dühöd! Szentegyház vagyok én, e fészek bennem az oltár, És ezen oltárnak papja a kis csalogány. Hadd dícsérje, ne bántsd, éneklésével az istent, A természetet, a szent közös édesanyát. Olvass tovább
-
in VERSEKReményik Sándor: Csipkebokor
Jöjjön Reményik Sándor: Csipkebokor verse. Oly közönséges, árva kis bokor, Körülte gaz nő, állat rátipor, Ember véresre sebzi magát rajta, A szitkot, gúnyszót özönével hallja. Ő mégis rendületlen hittel várja, Hogy egyszer égi tüzet fog az ága, S akkor, mint írva vagyon: a hegyen, A lángjában az Isten megjelen. Köszönjük, hogy elolvastad Reményik Sándor: Csipkebokor […] Olvass tovább
-
in VERSEKSzabó Lőrinc: Valami örök
Szabó Lőrinc: Valami örök Valami örök tovasuhogás valami csöndbe, puha végtelenbe, valami tegnap, mely mintha nem is lenne, valami vízalatt ragyogás, valami messze, panasznéma gyász, valami jaj, melynek már nincs keserve, valami vágy s a vágy tilalma benne, valami könnyű, szellőhalk varázs, valami, ami nem is valami, valami még kevesebb, az, ami valami tüstént kezd […] Olvass tovább
-
in VERSEKSzabó Lőrinc – Varázslat
Szabó Lőrinc – Varázslat Tegnap az enyém volt, puha álomfürdő az ajaka, kivül már megbomolt a rend, aztán éreztem, odabent hogy nyitotta meg kapuit egyre sóvárabb csókokig s hogy folytak körül eleven belső selymei melegen s hogy várt, akármit, hogy zihált, istent, akihez lelke szállt, halált, megváltást, valamit, s megnőve, mint a testen át harang […] Olvass tovább
-
in VERSEKSzabó Lőrinc: Vasárnap
Szabó Lőrinc: Vasárnap Az éjszaka tündér kezével kihímezte a réteket. Jó reggelt, gyönyörű vasárnap, jó reggelt, virágok, füvek! Jó reggelt! – mondom jobbra-balra, minden virágnak köszönök, látogatóban vagyok én itt ezer kis ismerős között. Köszöngetek és fütyörészek, minden szép, minden érdekel. Pedig tegnap, szombaton este, de szomorún aludtam el! Egész nap pénz után szaladtam, a […] Olvass tovább
Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.