A versek oldala
Jöjjön Tóth Árpád: Meddő órán verse. Magam vagyok. Nagyon. Kicsordul a könnyem. Hagyom. Viaszos vászon az asztalomon, Faricskálok lomhán egy dalon, Vézna, szánalmas figura, én. Én, én. S magam vagyok a föld kerekén. Jöhet még egy rövid vers? Klikk: rövid magyar versek Olvass tovább
Petri György: Februári hajnal Petri György: Februári hajnal A fagyott hó helyén most vizes a párkány, vizesen ragyog! Csöpögnek a méteres jégcsapok. Ó, lassú, szép, könyörtelen fogyatkozás. Aláfolyik az ablaküvegen az eleven víz. Olvass tovább
Jöjjön Csukás István: Szerelmes vers költeménye. Ülj ide mellém s nézzük együtt az utat, mely hozzád vezetett. Ne törődj most a kitérőkkel, én is úgy jöttem, ahogy lehetett. Hol van már, aki kérdezett és hol van már az a felelet – leolvasztotta a nap a hátamra fagyott teleket. Zötyögtette a szívem, de most szeretem az […] Olvass tovább
Jöjjön Vörösmarty Mihály: A szegény asszony könyve verse. Egy szegény nő, Isten látja, nincs a földön egy barátja, agg, szegény és gyámoltalan, ül magán a csendes lakban. Gyásza nincsen, gyásza rég volt, még midőn jó férje megholt; de ruhája mégis gyászol: szíve fél a tarkaságtól. Dolga nincs, hogy’ volna dolga? Kis ebédhez nem kell szolga, […] Olvass tovább
Jöjjön Kosztolányi Dezső: Az iskolában hatvanan vagyunk verse. Az iskolában hatvanan vagyunk. Szilaj legénykék. Picik és nagyok s e hatvan ember furcsa zavarában a sok között most én is egy vagyok. Ez más, mint otthon. Festékszag, padok, a fekete táblácska és a kréta, a szivacs hideg, vizes illata, az udvaron a szilfa vén árnyéka s […] Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre: Zsóka búcsúzója költeménye. Akihez szólott a legelső nóta: Zsóka menyasszony, férjhez megy a Zsóka… Még kurta szoknyás lány volt egy pár éve És nemsokára a más felesége… Így van megírva pár rövidke sorba’, Mintha ez olyan természetes volna. Az a reporter mit tudta, hogy ebbe’ Egy kész regény van végleg eltemetve, Bevégzett regény, […] Olvass tovább
Kántor Péter: A könyvespolc előtt A könyvespolc előtt (Hungarian) Az ördög súgta nekem egy napon, vagy egy túlbuzgó angyal inkább, igen, egy olyan, aki folyton terveket sző az emberek javára állítólag, ne halogasd tovább, súgta az angyal, mire vársz? egyszer meg kell tenni úgyis, gyerünk, selejtezd ki a könyveid! És nekiveselkedtem mint Toldi Miklós annak […] Olvass tovább
Jöjjön Tóth Árpád: Láng című verse. Eldobtam egy gyufát, s legott Hetyke lobogásba fogott, Lábhegyre állt a kis nyulánk, Hegyes sipkájú sárga láng, Vígat nyújtózott, furcsa törpe, Izgett-mozgott, előre, körbe, Lengett, táncolt, a zöldbe mart, Nyilván pompás tűzvészt akart, Piros csodát, izzó leget, Égő erdőt, kigyúlt eget; De gőggel álltak fenn a fák, És mosolygott minden […] Olvass tovább
Nagy Zoltán: Kockamese Kockavilág zárt magába Kockafejű rémekkel, Kockázatos volt ott lenni, Gömb alakú fejemmel. Kockaforma bokrok mögé Gyorsan odaugrottam, De gömb alakú fejecskémmel Elbujdosni nem tudtam. Mit keresek vajon én itt? Mondtam, s sírva fakadtam, És kis kerek könnypocsolya Keletkezett alattam. Megrengett a Kockavilág: Hát ez vajon, hogy lehet? Kockavilág kockaföldjén Kör alak keletkezett. […] Olvass tovább
Csukás István: Hideg szél fúj Hideg szél fúj, hogy az ember majd megdermed. Kinek jó ez? Csak a kövér hóembernek! Szeme szénből, az orra meg paprikából, lába nincs, de minek is, ha úgysem táncol. Ütött-kopott rossz fazék a tökfödője, megbecsüli, hiszen jó lesz még jövőre; seprűnyél a nagyvilági sétapálca, el is mehetne, ha tudna, vele […] Olvass tovább
Jöjjön Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz verse. Hogy mit láttam? Elmondhatom. De legjobb, ha lerajzolom. Megláthatod te is velem, csak nézd, csak nézd a jobb kezem. Ez itt a ház, ez itt a tó, ez itt az út, felénk futó, ez itt akác, ez itt levél, ez itt a nap, ez itt a dél. Ez […] Olvass tovább
Jöjjön József Attila: Alkohol verse. A rózsakötőjű nap csak nékem integet, De nem borulok elé, mert úgyis rogyadozik a lábam S nem is harcolhatok érte, Mert az alkohol Kopjás fiatal gerincemet A nyomorúság abroncsává görbíti már Lomha lángú poklos katlanában. Erős kezemmel remegéssé bomlok, ám A kérges, jó becsületű kéz Nyugodtan heverész Kinyíló nagy pihenésben […] Olvass tovább