Csokonai Vitéz Mihály: A szerelmes szemek

Jöjjön Csokonai Vitéz Mihály: A szerelmes szemek verse.

Ah, ne vesd rám két villám szemedet
Oly hasgató tekíntéssel:
Kérdezd meg csak, ő fog majd tégedet
Vádolni a sebhetéssel.

Nem érzed-é, miként zsibong a vak
Ámor rajja szemed körűl?
Ki mérget mézel, ki bilincset rak,
Fáklyát gyújt, nyílat köszörűl.

Én látom azt! – Szácskád rózsájában
Látok még egy nagy táborral:
Lelkemet gyomrozzák, s ő hiában
Küszködik annyi Ámorral!

Kettő pillantásodnak szárnyain
Repűle szívem várába:
Már most dombol leomlott hantjain,
Hallod? mint dobog a lába!

Köszönjük, hogy elolvastad Csokonai Vitéz Mihály: A szerelmes szemek költeményét.

Mi a véleményed Csokonai Vitéz Mihály írásáról?

Írd meg kommentbe!

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Csokonai Vitéz Mihály: A reggelről

Füst Milán – Szerelmes levél