Jöjjön Csokonai Vitéz Mihály: A rózsabimbóhoz verse.
Nyílj ki, nyájason mosolygó
Rózsabimbó, nyílj ki már,
Nyílj ki: a bokorba bolygó
Gyenge szellők csókja vár.
Nyílj ki, gyenge kerti zsenge;
Hébe nektárt hint terád.
Szűz nyakadba Flóra gyenge
Bársonyos palástot ád.
Ó, miként fog díszesedni
Véled e parányi kert!
Ó, hogy óhajtják leszedni
Rólad ezt a drága szert! –
Hadd szakasszalak le, édes
Rózsaszál: szép vagy te már,
Haj, ha meglát, hány negédes,
Hány kacér leányka vár!
Nem, nem! egy leány se nyissa
Büszke fűzőjét terád,
Ültetőd kedves Julissa
Néked újabb kertet ád.
Ott kevélykedj bíboroddal
Ékesebb bíborja közt!
Ott kevélykedj illatoddal
Kedvesebb illatja közt!
Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!
