in

Csoóri Sándor: Kék hó, kék madár

Jöjjön Csoóri Sándor : Kék hó, kék madár verse.

Kék a hajnali hó,
kék a hajnali szél,
kék a nők szeme alján
a patkós hold-karéj.

Bujkál a villamos,
kék barlang most az utca,
ha szállna száz madár,
gyöngy-villámként suhanna.

A hólapátolók
körmüket fújják fázva,
mert kék az is, mint széthullt
csillagok kék szilánkja.

Megyek munkába reggel,
nincs semmi vígaszom,
csak a hó katonazenéje
a csontkemény hídon.

Asszonyom fölkel, mosdik,
csipogó vize kékes –
kintről ibolya árnyak
hajolnak a szeméhez.

Megáll és rámgondolván
egy percre meg is retten:
nem keresem-e sorsomat
ibolyakék szemekben?

Aztán egy nagyot sóhajt,
továbblép s tűnődően
dúdol egy kék madárról,
ki sétál kék mezőben.

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Osvát Erzsébet: Amikor még kicsi voltál

Áprily Lajos: A kor falára