in

Csoóri Sándor – Talán még van idő

Hirdetés

Jöjjön Csoóri Sándor – Talán még van idő verse.

Nem fértem el rövid sorokban –
a nyárban –
a tél istállóiban –
nem fértem el az életemben.
A visszatartott lélegzet-hazákat most kifújom:
süvítsenek!
Elég volt, súgja a száj, elég a kékülés,
a kidagadt nyakerek pirospünkösdje,
a hosszú böjt,
az út hajnali fölébredésből homályba,
homályból kő alá,
elég a semmi: semmiért –
Talán még nem késő partra szállni
egy világba vesző falevélen
és szemek ködébe odaállni: itt vagyok végre!
vesztemet akartam mindig,
tüntetően a bukást,
mert sok itt a kicsi győztes, hát undorodom,
sok a világbajnok,
a fölpumpált fejű üregi király,
a díszsírhelyek fölött röpködő, húsos pille –
talán még van időm megelőzni
sikeres halálomat.
Zuhanni,
hömpölyögni,
elmúlni tanítom magamat
s mellemen kazaltüzet gyújtok, hogy virágozzak!

Köszönjük, hogy elolvastad Csoóri Sándor – Talán még van idő versét.

Mi a véleményed Csoóri Sándor – Talán még van idő írásáról?

Írd meg kommentbe!

Várjuk a kommenteket

Csoóri Sándor: Esti párbeszéd

Illyés Gyula: Őszi este