Jöjjön Dsida Jenő – Messzire jöttem verse.
Kedvesemtől, aki csókolt,
messzire jöttem,
piros szirmok maradtak mögöttem
a kék hegyeken s a völgyek útain.
Csupa bodzavirág minden,
kilombosodtam én is
a szomorúság tartós melegében
s bodzavirág-szaga lett a szónak.
Miért nem félnek tőlem az őzek
s a rengeteg agancsú szarvasok?
Tenyeremből hűs vizet
csorgatok üszkös sebeikre.
Éjszaka meglátogat
egy fényes, szárnyas ifjú.
Mosolyogva viszi előre
fehér ujjával az óra mutatóját.
Köszönjük, hogy elolvastad a Messzire jöttem verset.
Mi a véleményed Dsida Jenő írásásól?
Írd meg kommentbe!
Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!
