Jöjjön Dsida Jenő: Öreg október verse.
Be jó lenne még azt mondani mindig:
Szívem fürösztik tavaszi kegyek,
a napsugár is éget,
virágosak a rétek,
és holnap kirándulásra megyek.
Be jó lenne egy szép kézlegyintéssel
elintézni az egész őszi dolgot:
– Eh, nem fél, aki bátor,
csak rövid nyári zápor,
és boldog marad mindig, aki boldog.
De hiába, már nincs levél a fákon,
halk tűz robogja be a tűzhelyet,
felhők – mint soha régen –
bóbiskolnak az égen,
s már nem lehet, már nem lehet…
Köszönjük, hogy elolvastad Dsida Jenő költeményét.
Mi a véleményed az Öreg Október írásról?
Írd meg kommentbe!
Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!
