Aranyos verssorokat szedtünk össze a család apraja-nagyjának, ezekkel a szerzeményekkel biztosan nagy örömet okozhatunk gyermekeinknek!
Jó szórakozást kívánunk, íme az elbűvölő gyerekversek a nyárról!
Weöres Sándor: Barangolók
Gyöngy az idő, vándoroljunk,
Nincs szekerünk, bandukoljunk,
Lassú folyó ága mellett
Járjuk a halk fűzfa berket.
Este a láb gyönge, fáradt,
Lombok alatt nézünk ágyat.
Szöcske- bokán jő az álom,
Száll a világ lepke- szárnyon.
Osváth Erzsébet: Villám villan
Villám villan,
ég dörög
sivítnak
szélördögök.
És felhők zuhanyából
Záporoz a nyári zápor.
Szűcs Imre: Tücsökzene
Hegedül a kis tücsök,
dana- dana, húzza,
áradó jókedvvel
kitáncol az útra.
Ott rakja, ott húzza,
dana- dana, dári,
mint aki képtelen
a vonótól megválni.
Ott táncol estélig,
ott táncol hajnalig,
dana- dana, végig,
öröme fölkapja
a csillagos égig.
Ott húzza, cifrázza
kis tücsi a nótát-
gyöngyharmat gyantázza
holdsugár vonóját.
Fecske Csaba: Nyári éj
Pislákol a nyári Hold,
ellobban kanóca,
messzi rétről haza, most
biceg a kabóca.
Túl a parton zsong a nád,
brácsázik a béka
Fű bajszáról hull a gyöngy:
álmok buboréka.
Kanizsa József: Sej, haj, búzaszár
Sej, haj, búzaszár,
búzaszár,
milyen leányt
ringattál,
ringattál?
Aranyszeme,
mint a Nap.
haja, mint a
sugarak.
Sej, haj, búzaszár,
búzaszár,
engem is ott
ringassál,
ringassál!
