in

Elragadó júliusi versek

Elragadó júliusi versek

Az egyik legszebb és legmozgalmasabb hónap a július, így olyan összeállítással készültünk, amely a legjobban kifejezi ennek az időszaknak a sajátosságait. Kattints az egyedi sorokért!

Babits Mihály: Július

Mint az ölyv két bús madárra
vigyázatlan gyenge párra
úgy jött ránk e szerelem
mint a zápor a határra
mint a nyári zivatar
oly borusan és hamar.

Most a felhők alatt állunk
csillagokra nem találunk:
minden csillag elaludt.
Vigyázz! most az éjben járunk:
sillanó síkos az út —
ki tudhatja, hova jut?

Láttam amint szeme retten —
ó a boldogság kegyetlen,
nem valami víg dolog —
láttam amint sír ijedten
s mint veszélytől aki bus
finom feje rám borul.

Hallottam hogy hangja csuklott
láttam lelkében a poklot:
szeme fényes ablakán
félős lelke majd kiugrott
óriási ablakán,
amint fölvetette rám!

Juhász Gyula: Tiszai csönd

Hálót fon az est, a nagy, barna pók,
Nem mozdulnak a tiszai hajók.

Egyiken távol harmonika szól,
Tücsök felel rá csöndben valahol.

Az égi rónán ballag már a hold:
Ezüstösek a tiszai hajók.

Tüzeket raknak az égi tanyák,
Hallgatják halkan a harmonikát.

Magam a parton egymagam vagyok,
Tiszai hajók, néma társatok!

Ma nem üzennek hívó távolok,
Ma kikötöttünk, itthon, álmodók!

Juhász Gyula: Anna-bál

Lelkemben áll a boldog Anna-bál,
Örvénylő vágyak táncoló csapatja.
Ma nincs enyészet, mélabú, halál,
Ma zászlaját a mámor fölragadja,
S a szív, vert életem haló patakja,
Ma megragad száz zsongó látomással,
S a szerelem mély tengerébe áthal…”

Kövecses Anna: Július

Lenge szellő simítja a kertet,
Cinegepár dalol galagonyán,
Az akáclevél bájosan rezzen,
Mikor reá ragyog a napsugár.

Július csillog leanderszirmon,
Nyáridillbe nyílik a hársvirág.
Napfény tentikézik a pázsiton,
És elszunnyad rajta az illatár.

Muskátliszínbe ébred az este,
Katica pihen mályvának ölén,
Alkonnyá pilled a nappal teste,
És jázminzamatot sodor a szél.

Gulyás Pál: A közelgő víz

Szomjasak már a tölgyek,
a földre lehajolnak,
de ott csak a fű és gaz van,
fent a víz a magasban.

Viszik a felhők, hozzák,
egymásnak tovább adják,
s a fák felett dörögve
jön a víz hömpölyögve!

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Melyik szó maradt ki a József Attila verscímekből?- Mindet tudod?

Koncz Zsuzsa verselőadása – Devecseri Gábor: Az egyes emberek dala együtt