in

Erdélyi József: Titok

Erdélyi József: Titok

Fülembe cseng, míg élek
marasztaló szavad
bár mindig ott lehetnék

Kedves, ahol Te vagy.

Ki vagy? Nem tudja senki,
elég, ha Te meg én.
Maradjon e titok gyöngy

a tenger fenekén.

Ki vagy? Ne tudja senki
elég, ha én tudom,
hogy szeretlek, magamban

le nem tagadhatom.

Tudja gyöngyét a tenger
és csillagát az ég.
Tudja titkát az ember

s legyen neki elég.

Ne tudd Te se, csak érezd,
hogy szeret valaki.
Aki a nagyvilágot csupán
csak Teérted szereti.
Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Katona Bálint: Maradék idő

Radnóti Miklós – Pontos vers az alkonyatról | előadja: Juhász Jácint