Olvassuk, ízlelgessük az alábbi szerzeményeket, hiszen szebbnél szebb gondolatokat rejtenek. Mutatjuk, melyek a gyönyörű versek Istenhez!
Kányádi Sándor: Szelíd fohász
szelíd fohász az én fohászom
félig könyörgés félig hála
hogy nem juttattál s ezután se
juttass engemet szégyenfára
de eljut-e az én fohászom
eljuthat-e vajon tehozzád
útjaidat úton útfélen
szertartások barikádozzák
nem marad-e sziklára hullt
magokként vajon terméketlen
mit egy hosszú életen át
a jövendőnek elvetettem
tudom sokat eltékozoltam
abból mit rám bíztál sokat
de azért ne tagadd meg tőlem
holtomban se áldásodat
Kóta Beáta: A Mennyek Országa bennetek van!
Megfáradt, beteg testek kínlódva nyögnek,
A lélek elnyűtt ruháját vissza kell adni a Földnek…
Mi mégis ragaszkodunk a fájdalmas léthez,
S fohászkodunk a felhők felett trónoló Istenséghez…
Vakok vagyunk, és tudatlanok,
Hisz az öröklét bennünk ragyog…
Krisztus szavaiban hatalmas erő van:
„A Mennyek Országa bennetek van!”
Ki vagyok én? Még mindig nem tudom…
Pedig minden pillanatban keresem, kutatom…
Hogy ki nem vagyok? Azt biztosra veszem, hogy
Nem vagyok a testem, sem a munkám, sem a nevem…
Mi mulandó, ahhoz ragaszkodni felesleges,
Rá kell találni arra, ami örök, s nem végleges.
Ami él, létezik és van… ahogy Krisztus mondta:
A Mennyek Országa bennetek van!
„Én vagyok az út, az igazság és az élet”,
Bármily kínok gyötörnek is, nincs mitől félned.
Ahogy Ő tanította, ne kívül keresgéljetek, hisz „Én
Atyámban vagyok, ti bennem, s én bennetek.”
Garai Gábor: Jókedvet adj!
Jókedvet adj és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc, vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő s folytatódó bolond kaland,
mi egyszer véget ér ugyan
– ahhoz is csak jó kedvet adj, Uram!
Patai Irén: Csak ennyit kérek
Kegyelem
Állni szeretnék.
Megállni Előtted!
Nem reszketve.
Csak egyenesen!
Lehet, hogy sokat kérek tőled.
Ám tudom, nincs lehetetlen előtted!
S ha mégis mohó lennék.
Legalább térdelhetnék!
Csak legalább térdelhessek!
Megváltóm!
Ennyit tehessek!
Ámen.
Dan Ibolya Csillag: Isteni erő
A szenvedés az imádság motorja,
A hatalom erejéből a hitet táplálja.
A parancsolatok, hitmélységek
Adnak isteni erőt a szentségnek.
Az isteni elvek kísérik a lelket végleg.
Az Úrral való kapcsolat mélyebb – tényleg.
Az életedben nincs törvénytelenség,
Az Úr szeretete a szívedben tőkeletesség
