Jöjjön Illyés Gyula: Feltámadás verse.
A föld, az immár cserepesre szikkadt,
nyílt és nyílt, mint megannyi pici sírlap.
Fejét kidugta – hívta már a nap –
holt-fehéren, kis Lázárként, a bab.
Aztán percenként itt is, ott is egy
újabb parányi lap emelkedett.
Régen örültem olyan jót, mint másnap
az általános bab-feltámadásnak.
Köszönjük, hogy elolvastad Illyés Gyula: Feltámadás című költeményét.
Mi a véleményed Illyés Gyula: Feltámadás írásáról?
Írd meg kommentbe!
Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!
