József Attila: Juhász Gyulához

Jöjjön József Attila: Juhász Gyulához verse.

Bátyám, ki bortól mámoros éneket
Zengsz húrodon, Te, nézd a magyar hazát,
Csitítsd el Anna-kérő szíved
S öntsd az erőd a reménytelenbe.

Hangod legyen az őszi vihar sötét
Zúgása, melyben tompa a jajgatás,
De a harangszó messze hangzik
S tornya fehérlik az éjszakában,

Ha sujt a villám s retten a gyönge szív.
És ösztökéld a tétova honfiút:
Üzend, hogy nincsen Isten, Ember,
Csak magyarok letiport hazája.

És hogyha kell, ó, csak könyörögj nekik,
Hogy dolgozó nép karja erős marad
És vagdald föl meleg nagy szíved
S oszd ki közöttük az éheseknek.

Csak így lehet célt érni magyarral el,
Szidj, kérj, dörögj és hozd a reményt nekünk,
Mert hogyha nem remél a költő,
Más ki remélne az új hazában.

Köszönjük, hogy elolvastad József Attila: Juhász Gyulához költeményét.

Mi a véleményed József Attila: Juhász Gyulához írásáról?

Írd meg kommentbe!

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

József Attila: Ősapám

József Attila: Fiatal életek indulója