József Attila: A szemed

Hirdetés

Jöjjön József Attila: A szemed verse.

Nagy, mély szemed reámragyog sötéten
S lelkemben halkal fuvoláz a vágy.
Mint ifju pásztor künn a messzi réten
Subáján fekve méláz fényes égen
S kezében búsan sírdogál a nád.

Nagy, mély szemed reámragyog sötéten
S már fenyves szívem zöldje nem örök.
Galambok álma, minek jössz elébem?
Forró csöppekben gurulnak az égen
S arcomba hullnak a csillagkörök.

Nagy, mély szemed reámragyog sötéten
S a vér agyamban zúgva dübörög.

Köszönjük, hogy elolvastad József Attila A szemed versét.

Mi a véleményed József Attila: A szemed írásáról?

Írd meg kommentbe!

 

Várjuk a kommenteket