Juhász Gyula: Kérdések
Mért van az, hogy aki mélységedbe láthat,
aki egész szívvel méltóan imádhat,
azt te vaskezeddel durván eltaszítod,
lángoló szerelmét gyűlöletre szítod?
Mért van az, te zsarnok, te gyönyörű élet?
Mért van az, hogy aki önlelkét tagadva,
cédán veti testét hiú forgatagba,
azt te lágy szelíden simogatod szépen,
örömek virágát kelted a szívében?
Mért van az, te zsarnok, te gyönyörű élet?
Mért van az, hogy én is tiporva, tagadva,
áhítatos ajkkal hallgatok szavadra,
hogy bár rámtapostál, csókolom a képed,
örvényekbe dobva álmodom a szépet?
Szeretlek, imádlak, te gyönyörű élet!
Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!
