Jöjjön Juhász Gyula: Kései bölcsesség verse.
A földi életet, mi hátra van,
Csak ráadásnak tartom untalan,
Ha jó, ha rossz, már nem nyugtalanít,
Az én utam már sok halálba vitt.
Ha jó, ha rossz, elnézem a napot,
Esőben, fényben eldalolgatok,
Viharban, csöndben érzem boldogan,
Hogy a szívemben sír nyugalma van.
A sír nyugalma áldott nyugalom
S a szenvedélynél jobb az unalom,
Mely virágot hímez, emléket ültet
S könnyel becézi eltűnt kedvesünket!
Köszönjük, hogy elolvastad Juhász Gyula: Kései bölcsesség költeményét.
Mi a véleményed Juhász Gyula írásáról?
Írd meg kommentbe!
Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!