Jöjjön Juhász Gyula: Tájkép verse.
Dermedten állnak a halotti csendben
fekete nyárfák fülledt ég alatt.
A csillagok szeme szikrázva rebben,
a Tisza mély opálja hallgatag.
Valami titkot súg a végtelenség,
s a nyárfasorban tikkadt vágy zokog,
az életem oly szép s bús, mint egy emlék:
a hangod bársonyára gondolok.
Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!
