in

Kölcsey Ferenc: Huszt

Jöjjön Kölcsey Ferenc: Huszt verse.
Hirdetés

Jöjjön Kölcsey Ferenc: Huszt verse.

Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék;
Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.
Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott
Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.
És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán?
Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!

Köszönjük, hogy elolvastad Huszt verset!

Mi a véleményed Kölcsey Ferenc költeményéről?

Írd meg kommentbe!

Várjuk a kommenteket

Vörösmarty Mihály – Szép Ilonka

Petőfi Sándor: Szeget szeggel