Jöjjön Kosztolányi Dezső: Augusztusi reggel verse.
Kékül az ég,az éjjel haldokol,
pihennek a házak még csendben alva,
de már lángol,vörös az égnek alja,
és égni kezd az óriás pokol.
Az ember ébred- a láng sustorog –
fájdalmasan liheg,kikél az ágyból,
beteg a fénytől, nincs nyugalma, lángol,
fejét paskolják a lángostorok.
És nő a fényár, zúg a virradat,
a tűzpokol harsog, dübörg, dagad,
az árva ember fetreng benne főve.
Véres sarokkal, bőszen ront előre,
és este elnyúlik az ugaron,
mint egy agyonhajszolt, véres barom.
Köszönjük, hogy elolvastad Kosztolányi Dezső költeményét.
Mi a véleményed Augusztusi reggel versről?
Írd meg kommentbe!
Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!
