Kosztolányi Dezső: Az iskolában hatvanan vagyunk

Jöjjön Kosztolányi Dezső: Az iskolában hatvanan vagyunk verse.

Az iskolában hatvanan vagyunk.
Szilaj legénykék. Picik és nagyok
s e hatvan ember furcsa zavarában
a sok között most én is egy vagyok.
Ez más, mint otthon. Festékszag, padok,
a fekete táblácska és a kréta,
a szivacs hideg, vizes illata,
az udvaron a szilfa vén árnyéka
s a kapunál – az arcom nézi tán? –
egy idegen és egy merev tulipán.

Ez más, mint otthon. Bús komédia,
lélegzet-visszafojtva, félve nézem,
hatvan picike fej egyszerre int
s egyszerre pislant százhúsz kis verébszem.
Hatvan picike, fürge szív dobog,
hatvan kis ember, mennyi sok gyerek
Amerre nézek, mint egy rengeteg,
kezek, kezek és újra csak kezek.
Mint kócbabácskák a török bazárba,
egy hűs terembe csöndesen bezárva,
az orruk, a fülük, mint az enyém
s a feje is olyan mindenkinek.
Mi végre ez a sok fej, kéz, fül, orr,
sokszor csodálva kérdezem: minek?

Köszönjük, hogy elolvastad Kosztolányi Dezső: Az iskolában hatvanan vagyunk című költeményét.

Mi a véleményed Kosztolányi Dezső: Az iskolában hatvanan vagyunk írásáról?

Írd meg kommentbe!

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

10 népszerű vers, amit sokan kedvelnek

Gazdag Erzsi: Vers az óvodáról