in

Kosztolányi Dezső: Csöndes, tiszta vers

Jöjjön Kosztolányi Dezső: Csöndes, tiszta vers költeménye.

Nincs semmim… Így megyek magamban –
tip-top – szelíden, csendesen.
S ha éjjel bántanak a rablók,
kitárom két üres kezem.

A rablók sírnak velem együtt,
olyan-olyan szegény vagyok,
mint kisded első fürdetőjén
és mint a teknőn a halott.

De tart a föld. Ez az enyém még,
feszül az ég fejem felett
s kitárom az örök egeknek
örök-mezítlen testemet.

Köszönjük, hogy elolvastad Kosztolányi Dezső költeményét.

Mi a véleményed a Csöndes, tiszta vers írásról?

Írd meg kommentbe!

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Berzsenyi Dániel: Fohászkodás

Tudod folytatni az ismert magyar verset? kvíz 7. rész – megy a telitalálat?