Kosztolányi Dezső: Szerelmesek

Hirdetés

Jöjjön Kosztolányi Dezső: Szerelmesek című verse.

A fejüket a tenyerükbe véve
úgy nézik egymást,
mint akik nem látták már ezer éve,
dajkálva lassan, elringatva gyöngéd,
szép mozdulattal
testük csodásan-égő drágagyöngyét,
majd szájukat a csókhoz igazítják,
keresve átkozott-zárt életüknek
a nyitját,
de tétováznak még, várnak sokáig,
eltávolodnak, úgy tekintenek föl
a messze mámor ködbe fúlt fokáig
boldogtalan szemük széjjelmeresztett,
nagy csillagával, hogy magukra öltsék
a könnyű vágyat, mint nehéz keresztet
és szájuk és szemük és benn a lelkük
reszket.

Köszönjük, hogy elolvastad Kosztolányi Dezső: Szerelmesek versét.

Mi a véleményed Kosztolányi Dezső: Szerelmesek írásáról?

Írd meg kommentbe!

Még több szerelmes verset ITT találsz

Várjuk a kommenteket

[addthis tool="addthis_inline_share_toolbox"]

Watch Dragon ball super