in

Lackfi János: Mikor

Jöjjön Lackfi János: Mikor verse.

Mikor már olyan
sokan vannak szobámban
hogy nem fér el az íróasztal
hogy össze kell hajtanom
egy sarokba támasztott
száradó esernyőt
Mondom, mikor már összegyűltek
megtanítom őket mindenre
hogyan kell ébredni, elaludni
és undok hússal, főzelékkel
naponta fenntartani magunk
S mikor már odaadtam csodálkozni
nekik egyenként a tárgyakat
elmondom a legvégső törvényt
hogy az alma igen
az almafa pedig nem ehető
megkeresem a hátsó ajtót
s világító, vörös téglák között
a tűzlépcsőn leballagok

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Kányádi Sándor: Két nyárfa

Fekete István: Ünnep után