in

Mentovics Éva: Hív a csengő

Jöjjön Mentovics Éva: Hív a csengő verse.

Három éves múltam éppen…
Eleinte sírtam, féltem.
Eltelt egy év, kettő, három,
hat gyertya ég a tortámon.

Gyorsan szálltak el az évek.
Már nem sírok, nem is félek.
Sőt, hogyha még engednétek,
itt töltenék néhány évet.

Tudom, tudom, ezt nem lehet.
Meg is értem, és elmegyek.
Vágyom is a sok tudásra.
Vár a tankönyv, irka, táska.

Csengő hív a tantermekbe.
Vár a betű, számok, lecke…
Óvó nénik, kispajtások –
néha azért visszajárok.

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Petőfi Sándor: Első szerelem

József Attila – Szegényember szeretője