in

Petőfi Sándor reményfeltámasztó alkotása

Biztosan elkápráztat ez a mű, és többször is elolvasod. A szerzemény arról szól, hogy a forradalmi eseményeknek meg kellett történniük. A ritmusában is a tömegek kiáltásait üvölti. Emiatt szavalják ezt a reményfeltámasztó verset a mai napig akkor, amikor emlékezünk, és biztatunk.

A költő a háborgó tenger képével szimbolizálja a felkelt nép erejét.

FÖLTÁMADOTT A TENGER…

Föltámadott a tenger,
A népek tengere;
Ijesztve eget-földet,
Szilaj hullámokat vet
Rémítő ereje.

Látjátok ezt a táncot?
Halljátok e zenét?
Akik még nem tudtátok,
Most megtanulhatjátok,
Hogyan mulat a nép.

Reng és üvölt a tenger,
Hánykódnak a hajók,
Sűlyednek a pokolra,
Az árboc és vitorla
Megtörve, tépve lóg.

Tombold ki, te özönvíz,
Tombold ki magadat,
Mutasd mélységes medred,
S dobáld a fellegekre
Bőszült tajtékodat;

Jegyezd vele az égre
Örök tanúságúl:
Habár fölűl a gálya,
S alúl a víznek árja,
Azért a víz az úr!

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Dsida Jenő: Esti teázás

Petőfi Sándor elbűvöl különleges szófordulataival