in

Radnóti Miklós: Őrizz és védj

Jöjjön Radnóti Miklós: Őrizz és védj verse.

Jöjjön Radnóti Miklós: Őrizz és védj verse.

Álmomban fú a szél már éjjelente
s a hófehéren villanó vitorlák
csattogva híznak messzi útra készen.

Úgy írom itt e lassu költeményt,
mint búcsuzó, ki ujra kezdi éltét,
s ezentúl bottal írja verseit
szálló homokra távol Áfrikában.

De mindenünnen, Áfrikából is
borzalmas sírás hallik; rémitő
gyermekét szoptatja nappal, éjjel
szederjes mellén a dajka idő.

Mit ér a szó két háború között,
s mit érek én, a ritka és nehéz
szavak tudósa, hogyha ostobán
bombát szorongat minden kerge kéz!

Egünkre láng fut és a földre hull
az égi fényjelekből olvasó,
fájdalom kerít körül fehéren,
akár apályidőn tengert a só.

Őrizz és védj, fehérlő fájdalom,
s te hószín öntudat, maradj velem:
tiszta szavam sose kormozza be
a barna füsttel égő félelem!

Köszönjük, hogy elolvastad Radnóti Miklós versét.

Mi a véleményed az Őrizz és védj írásról?

Írd meg kommentbe!

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Szabó Lőrinc: Erdei szerelem

Wass Albert: Intelem!